2012. október 5., péntek

NYOLCVANADIK FEJEZET

Sokszor nem gondolunk bele,hogy mennyit is jelethet,egy ember a számunkra,s hiába van vagy volt,messze vagy távol.
Ha elmegy,már tudod hogy sosem láthatod újra...


Jégvirágokkal lett teli a kinti folyoso ablaka amely mellet Diégó állt,szintelen kedvét ugy érzi semmi nem javitja,vissza vágyik azokra a napokra
amikor csak ugy kocsikázott
a Nyári fuvallat éritette öt...s tudta hogy nincs messze az akit nagyon szeret...
De most tuja hogy igen,Ha othon akármi gond volt,tudta hogy van hová kell mennie menedékért,de most nincs...Messze van....s szinte igazán csak most kezdi felfogni
hogy mennyire is függ töle,nem csak ö maga,hanem az egész élete is.
Ha csak azt az egyet is,de azt igen! Örökölte apátol az utálok vesziteni érzést.S igy hogy tudja érzelmileg jobban függ Izabelltöl mint bármi mástol,félelem fogta el.

Hogy ö függjön, Egy nötöl??De hiába igy van...Nem birom elhinni...Ennyire kellesz  te boszorkány?!-Dölt neki az ablaknak s ekkor vette észre hogy Dávid mögötte áll.

Te meg mit csinálsz itt? Olyan vagy mit egy árnyék!-Mondta kissé szemétkedöen Diégó.
Hehe-mien szellemes.
ugye?
Nah mi van sogor? Elvonási tünetek?
Még nem vagyok drog függö!-Nézett kicsit hüjén sosgorára a fiu.
Háhá.-nem is arra gondoltam.
Nah akkor mire?
Arra a nöre...nagyon megkinlodod,már lassan kezdem azt hinni hogy miatta vagy ennyire ki nem a nagyanyó miatt.
Na ide figyelj! lépett közelebb a fiu kiséé indulatosan.-Elösször is,ö nem (egy nö) hanem van neve is!
Másodjára,ha lenne benned egy kis érzés,vágnád,hogy mit élünk most meg,nem csak én, mindenki,a Feleséged is!
Igen bevallom,kivagyok! Mert én veled ellntétben szertek valakit! Te pedig ugy látszik hogy nem! Lökte meg egy kicsit Diégó Dávidot..Amire ö nagyon feldühödött.
De fiu megfordult és bekart menni Dávid pedig utánna szolt:Most ezzel mi a célzol,öcsi?
Ku*vára,ki**szottul nem vagyok az öcséd! És a növéremre gondolok,aki szenved,csak nincs miért :S És most légyszives kimély meg a létedtöl.
Majd bement. 



Legszivesebben agyon vernélek te kis görcs! De kicsesztem én már veled,ot fog ütni ahol a legjobban fáj...háháhá..

Izabell arra gondolt ma ott alszik Szintiáéknál...igy meg is kérdezte anyját erröl...
Nem! neked más dolgod sincs mit azzal a lányal lenned! Nem mehetsz,van jobb dolgod is! Csak a csavargáson jár az eszed,nem hogy inkább letörölgetnéd a prcelénokat!
-Hogy lehetek ennyire hüje hogy megkérdeztem Istenemmmm!

A fiu két óra mulva egy sirhalom elött ált s kérdön nézett fel az égre..nem hitte el hogy nincs már az a kéz aki finom sütiket süt neki,az a nevetés ami megnevetteti,
az a hang ami altatot éneket neki...Mármint régen...amikor még kisfiu volt...De egyre jobban szenbesül azzal h már nagy fiu s,sajnos rögös elötte az ut...

Roskadozo anyjában az összes gyermeke probálta tartani a lelket,miközben az apuk csak telefonálgatott...még akkor is.
A könnyes temetés után Diégó hazavitte a gyerekeket és Alejandrát majd a kocsiban...

A Kocsi hátso része kicsit megcsuszott a jég miatt...
Jaj Diégó! Vágyázz ovatosan vezess! Vagy vezessek én inkább?
Nem jol vagyok!
Tejesen le fogsz gyengülni!....Nem eszel,nem alszol,csak idegeskedsz,mindezek mellet meg mégis te tartod mindenkiben a lelket...
Jol leszek...
Aludtál te tegnap?
Nem....
Veszekedtetek Dávidal?-Kérdezte Alejandra
Nem...
Nem ugy nézett ki.
Majd elmondom mi volt...nem akarom most nézett a visszapillantobol a gyerekekre Diégó.
Dehát alszanak...
Jaj! most komolyan miattam nem mondod? -Szolalt meg Alisa durcásan.Én is vágom hogy a sogorom egy szemét.
Mi van??? szolt közbe Alejadra.
Nincs semmi csak beszolt nekem én meg vissza neki,
Na de mégis mit?
Azt mondta hogy lehet már jobban kivagyok Izabell miatt mint a Mámi miatt,erre ideges lettem,és mondtam hogy igen miatta is kivagyok de ha lenne benne egy kis érzés vágná hogy
mit élünk most meg és azért vagyok ennyire gagyin,mert hiányzik az aki mindig felviditott,föleg igy azt sem tudom mi van vele,szemétkednek vele a szülei is állandoan...
Megigértem hogy nem hagyon el soha...erre mit csinálok? ...De mindegy! Aztán beszoltam hogy még én szeretek valakit addig ö nem éppen ugy néz ki! És hogy te csak szenvedsz
és nincs miért!

A képen Izabell Diégó A biro Alisa Alejandra Dávid,és két gyermekük Antonio és Kamilla


Alejadra nem szolt semmit...
Most mi van haragszol?
Nem..
csak?
Csak....gondolkoztam...és nem csinálhatom ezt!...Van tölle két gyerekem.
Igen akik pont annyira imádják,és ugy viszont hogy már csak nem is igaz!
Jó de akkor is az apuk!
Ugyan már Aljandra! miért kellene ugyan ugy leszenvednekd az életedet mint ahogy anyu! Gondolj csak bele ha  még kiskorunkban szétválnak mennyi szenvedéstöl megkiméltek volna minket.
Az állandó rettegés,a veszekedések,anyu sirásával a fülemben aludtam el már 5 6 évesen...és mindannyian! Nem csak én!
Gondolj bele mennyivel más emberek lennénk,....Te nem kezdtél volna el 12 évesen cigizni,Rámiró nem keveredett volna bele miniden féle hüjeségbe,nem ült volna dutyiban miellöt elvette Anitát.
És te meg Alisa nem lettetek volna lelkibetegek...Fakadtak ki a könnyei a lánynak....
Ennyi...Nem szereted Alejandra! És nem birom nézi hogy szenvedsz a semmiért,mert még ha szeretné a gyerekeket,és törödne velük,jó apjuk lenne könnyeben venném én is...
De igy! Olyan fiatal vagy nagyon szép és okos! Magtalálhatnád még az igazi boldogságot...
A lány csak sirt...megszoritotta Diégó kezét...
Jajj ne haragudj...sikerült a lelkedbe tiporni...nem akrtam...
Neeem! Igazad van!A mámi is modnta már ezt nekem! Ugyan igy ahogy te!
Erre megszolalt Diégó telefonja..Apja volt az.

Tessék.
Merre vagytok.
Migyárt othon,miért?
semmi csak kérdeztem...Odavigyelj.
Jó..

Mit akart apu?
Semmit,csak h odafigyekjek,csoda hogy ebben is volt ennyifigyelmesség! :S


Késöbb..Izabelléknél...

A házba uj vedégek érkeztek...Izabell nem ismerte öket,apja ujjonann velük szokott üzletelgetni...
Dúsgazdagoknak látszottak,és természetesen azok is voltak...
A lány segített Ticiának kitálal majd a férfi feleségével beszélgetett...
Nagyon kedves nö volt és volt egy lánya Leonella aki a jövőhónapban megy férjhez...
A végén kiderült hogy meghivták öket is.
Izabell persze fancsali pofát vágott mert egyböl ez jutott az eszébe: Persze! Nincs pénzünk,de lagziba azért megyünk mi?...Vagy apu belölle is
 hasznot akar huzni? Biztos!!!

Késöbb a lány fent az emelten Krisztiferéknél fözte meg az esti kakóját Benitónak amig Ticia mesét olvasott neki.
A lány mire beért a kisfiu már aludt és édes tekintettel figyelte ahogyan szuszugva bujik anyukájához...
Mi van Izabell?...Elgondolkodtál már megint nagyon... :)
én is szeretnék egy kisbabát :) Pisrult el a lány egy picikét..édeset...
Mini Izabellt? XD
Neem! :) Mini Diégót! :P :$
jah Bocsánat XDD
Egyszer azt modta hogy ha lesz gyerekünk reméli hogy hasonlitani fog Benitóra :)
Hát igen :) az én kicsem.. :) Néhett Büszkén Ticia Fiára.

Este Diégóéknál...

A konyhában Diégó épp keresztanyával Marissaval beszélget...aminek elmesélte hogy mi volt ma Dáviddal,és Marissa is tökéletesen egyet értett a fiuval.
De mindketten tudták hogy nem tehetnek semmit ebben az ügyben Csak is kizárólag Alejandra dönthet...

Órákkal lésöbb...


Izabell plüssmaciát ölelve aludt el az ágyában ruhástól...s nem a holnapot várta hanem azt a napot amikor visszatér a szerelme...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése