Ticia folytonosan emészti magát... komolyan magába szállt és csak okolj magát hogy ilyet hagyott....
Pontosan egy hét telt el Karácsony óta.
Vagyis ma van Szilveszter az új év eljövetele
Az nap...
Firenze....
Hova mész ma este Diégó -Kérdezte bátya a kandalló mellet ülő fiút.
Sehova!
Hogy-hogy?
Mit ünnepeljek??
Bocs..
Rámiro fagyos tekintettel tért vissza a konyhába..
Mi a baj szivem? -Nézett rá Anita.
Semmi...ez a bolond...Pillantott Diégóra aki szótlanul s elmeredten csak a tűzlángjait figyelte.
Olyan szomorú.. nincs élete!Kíváncsi lennék levegőt vesz-e?
Rá kell hagyni! Ha sajnáljuk nem lesz jobb neki :(
Héé! Hová mész? Nézett meglepetten Rámioró
El csá!
A fiú a temetőbe vette az irányt.
Hideg,fagyos szél csípte az arcát amíg a mamikája sírjához nem ért.
Fájdalmasan mosolygott majd igy szolt: Nem hittem volna hogy ilyen hamar vissza tudok ide jönni.
Nem tudom mit csinálok itt.. :/
Nincs kedvem élni mámi..Bár én lennék a helyeden! Nem akarom én ezt az egészet!
Olyan kisemmizettnek érzem magam...Nincs semmim...Vissza akarok menni..de gyáva vagyok!
Diégó pontosan 2 és fél órát töltött a siralomnál fejét nekidöntötte a mámikája képének és csak nézett maga elé..érezte a hópelyheket az arcán..Majd...elaludt.....
Izabell gyönyörű volt a párduc mintás ruhájában Ma este Szintiáéknál ünnepelnek Ariannáék is ott lesznek zenésszel felszerelkezve egyszóval Buliznak--
Izabella!!!
Izabella?? -Miért hív így anyu? Nézett az ajtójára majd kiment a nappaliba.
Hívtál anyu?
Igen! Gyere csak!
Bementek Aranka szobájába a nő leült a fésülködő tükre elé és egy pár gyönyörű arany fülbevalót vett elő...
Betette Izabell fülébe...
Anyu..ezt ...most...Miért??
Csak mert illik a szemedhez! Ne legyünk rosszban béküljünk ki! -Fogta meg lány két kezét a nö.
Jó!-Szégyellte magát a lány s lefelé szegezte fejét.
Nézz rám! Ami történ t megtörtént köztünk szólva,örülj h nem tud róla senki...Felejtsük el és kezdjünk uj évet :)-Ölelte meg Aranka a lányát aki úgy állt ott mint aki karót nyelt.
Majd vissza tért a szobájába a táskájáért ment és a tükörben megakadt a szeme két ékszerén a fülbevalóján mi kötelességét jelképezte egyben szülei akaratát és a kis szíven a nyakában....
Amit azóta sem bírt levenni... :( Fülében anyja és Szerelme szavai összemosódtak remegni kezdett táskájába nyúlt kicsi pirulát szedett be majd nagy sóhajjal kilépett az ajtón...
 |
A fülbevaló amit anyjától kapott |
A fiúnak minden csontja átfagyott már amikor felébredt. Sötét volt és petárdák zaja verte fel a csendet,ujjongás és boldog sikolyok kergetek öt vissza a kocsijába.
A telefonján pontosan 10 nem fogadott hívás abból 6 anyja 5 pedig Rámiró volt akik már nagyon aggódtak
Vissza hivta anyját:
Diégó nah végre!.
Mondjad anyu...
Hol vagy kisfiam..
Migyárt othon...Tette le a fiu.
Othon....??? Annál a Isten verte háznál...
Izabellék is megérkeztek Szintiáékhoz ahol már gyönyörű díszben állt minden cigaretta füst tébejgett a nappaliban és hangosan szolt a zene Ariannáék is ott voltak már.
Izabell Benito kezét fogva lépett be a házba ahol egyenesen Andris tekintetébe ütközött..
Akinek első gondolata ez volt: Nah, megjöttél gyönyörűm?
Kicsit elmélyült olyan érzete volt mintha álmodná ezt az egészet és egy kényelmetlen alvás után dejavu ként térve vissza az emlékeibe. Buék! Cuppant Szintia két Durván szájfényes puszija majd Izabell kissé elhúzódva anyja után ment...
Nah végre fiam! Hol voltál?
Hagyuk anyu,most...ezt ...ne!
Hogy hogy most ezt ne?? Hol voltál szinte egész nap és..De szegény Karolin nem tudta ezt végig mondani mert Diégó szobája ajtajának hangja kiütötte az ö szavát.
A fiu lefeküdt...És "probálta" csak álmodni a dolgokat...
Csinos vagy ma húgocskám!-Szolitotta mg Arianna Izabellt aki furcsa tekintettel fürkészte öt vajon miért mondott ez ilyet??
Ne nézz már igy rám!! Komolyan csinos vagy!
Köszönöm.. Te is!
Hát igen az már megszokott!-Nevetett hegykén majd arrébb állt.
(Ugyan már Arianna ez neked nem áll jol! Hiába van lelki ismeret furdalásod de még te magad is rájöttél hogy nem tudsz egyszerűen kedves lenni egy pillanatig sem.)
Roberto közeledett Izabell felé.
Szevasz hugi!
Szia
Nah azárt ennyire ne örülj!
Robertó nekem ehhez most nincs kedvem.
Tudom ezért igyunk! -nyújtotta a pálinkás poharat a fiú.
Nem iszok!
Nah neee!
Komolyan nem!
Izabell! muri séj av kháté!
lányom gyere ide! Szolt oda fölényesen Rodrigó a lányának majd pénzt emelt a zenészek mikrofon rúdjára és táncba hívta lányát,kis időn belül persze mindenki táncolt de Zoli Andris apja kért egy zenét s megkérte Rodrigót hagy táncoljon Andris Izabellel.
Izabellbe akkor mindtha belevágtak volna egy kést,ez most annyit tett hogy Andrisék egy cseppet sem tágítottak és Rebeka ide vagy oda Nekik Izabell kell!
Akkor azokban a percekben A lányban tudatosult valami aminek köze van a kötelességhez,az engedelmességhez,és a kő kemény akarathoz. Mindezek persze nagy ívben elkerülik az érzelmek zátonyát.
És köfalat épít oda ahol eddig Virágok nyíltak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése