Diégó és Izabell Szerelmében egyetlen kivetni valót találhatunk a bizalmatlanságot szinte égette őket a tudat hossz hosszú
hónapokon át hogy biztosan ez csak egy átmeneti dolog egyikük sem birt belenyugodni a történtekbe..
A harag és a gőg a fájdalom és sértettség nagyobb utat hagyott maga után
Izabellben már lassan a levegő vétel sem ad erőt élni semmi de semmi nem pótolhatja öt...Hangzott el a lány száján
minden éjjel sírva ez a mondat.
Halk léptek s egy mély sohaj hangzott el hajnal 1 orakkor Izabellék nappaliában.
Mit tettem Istenem?-Gondolkodott Rodrigó miután hallota lányát sirni pár percel ez elött.
Rodrigo kezdi bánni bünét...
Diégó hunyorogva kászálodott ki a Konyhába hajnalban szomjas volt és aludni sem tudott Meglepödött attol amit ott látott.
Ájenadrá te mit csinász itt?
Nem birok aludni..Te se?
Te sirtál? -Kérdezte a fiu.
Neem..
Igen?...Nem ugy néz ki! Kit akarsz átcseszni? Engem vagy magadat?
Jol van! Bögtem! Ez van a nöknél igy jön ki!
Mi a göz?
Nem fájdalom..
Azt hiszed h csak a nöknek fáj?
Nem! épp ezt mondom..h nálunk igy jön ki a férfiaknál másképp...
És Ti vagytok az erösebbek!!-Mélázott el a fiu egy poháral a kezében..
Miért?
Mert egy kiados sirás után ujbol kezditek ugyan azt csak azért h másnak jó legyen...a pasik meg egyböl belemenekülnek valamibe...
És pont nem érdekli h másnak ez jó e?
Ekkor a két testvér egymás szemébenézett és tudták hogy másiknak mi a baja és fájdalma.
Pár perc halgatás után Diégó felált az asztaltol majd a szobája felé vette az irányt...visszafordult...és:
Álejandrá,az én problémámon már nem lehet változtatni...a tiéden viszont igen! De te érzed...
A lány összekulcsolva karjait elemte fel a fejét,hunyta be szemét és tudta mit kell tennie..
Azon az éjszakán Diégó könyek között aludt el..
Megváltozoban van minden...
És hogy ez mit jelent? Napok teltek el...
Izabell ma egyedül maradt a házban,a lány nyugtatokon él...nem beszél,nem eszik mikor végzett mindennel amit anya mondott h tegyen.leült és halgatta a csendet.
Eszeébe jutott egy dallam...Könnye már nem nagyon jött..de fojtotta a sirás és kissé az önutálat is.-Miért vagyok ennyire oda? Nem is szeretett...
De egy hang ott mélyen azt suttogta hogy
tegyen olyat ami egyszer és mindenkorra elintézi a fájdalmát,félre nézett és szembe szegödött a tekintete egy késel...
Hiszen ez ugy sem lesz már jobb...
Izabell!!! Mit müvelsz? Kérdezte meglepetten Aranka lányát akit csuklojához szoritott késel állt a konyhában...
A lány nem mozdult,ott ált hátal anyának és olyanyira nem érdekelte hogy mit mond vagy tesz.
A legközelebbi dolog már az volt hogy érezte anyja szoritását a karján...és kitépte a kezéböl a kést
Megbolondultál???Hajam!!! Megakarsz halni????-Orditott a nö.
Öszitén? Kézdte erötlenül és cinikusan a lány..Igen! Jelen pillanatban a leghöbb vágyam az hogy meghaljak.
Miért??? Mert jol élsz? Mert soha nem volt semmiben hiányod? Mert kellene az az Isten verése??? Addig volt jó neked amig a kurvája voltál mi?
Izabellben nagyon felment a pumpa,föleg azért mert ugy érezte anyjának kicsit igaza van Diégo egy ribancnak hitte és hiszi is.
NEM VOLTAM A KURVÁJA!!!!
AKKOR MI VOLTÁL?? AZ VOLTÁL! SZÉGYELHETED MAGAD!!!!
NEM TESZEM!! DE TE...ÉS A DRÁGA APÁM TI KETTECSKÉN SZÉGYELHETITEK MAGATOKAT MERT HA ROSSZ IS LETTEM A TI HIBÁTOK!! ÉN DRÁGA DOLGOK HELYETT SZERETETRE VÁGYTAM!
ÉS Ö ADOTT MI? TE SZÉGYENTELEN! NAH TUDOD MIT? Tudok én neked olyat akitöl kaphatsz szeretetet és drága dolgokat is és ha tetszik ha nem Andris felesége leszel!!!
Nee..... AKKOR INKÁBB TAGADJ KI VAGY ÖLJ MEG!
IZABELL HATALMAS POFONT KAPOTT.-KEZDJ EL VISELKEDNI VERD KI A TE DIÉGÓDAT A FEJEDBÖL MERT FÉRJHEZ FOGSZ MENNI!!!! NEM HOGY ÖRÜLNÉL HOGY VÉGRE HASZODAT VENNÉNK.
Rodrigómegérkezett...
A lány elfordult kabátot huzot magára és kiment...
Mi volt ez?
Mi?
Veszekedtetek?
Nem...
jol van...
Rodrigóéknál igy intézik a csaláédi dolgokat.
Diégo ma reggel ugy kelt fel mint akit az éjel kicseréltek...
Magába folytott mindent és tejesen normálisan viselkedett aminek Anyja már kezdett örülni..
De amikor ujra eljött az éjszaka Az angyali könnyes mosoly átváltott ördögi gonoszá..
Egyik lány követte a másikat mint ahogy az ital is a poharában....
Pár nappal késöbb
Izabell pakolgatott szobájában...
Bejöhetek?-Kérdezte egy kedves hang.Szintia volt az.
Te hogy hogy itt vagy??
Hiányoztál :) .
Te is nekem. Apuéknak viszont nem hiányoznék jó tudni h valakinek igen :)
Ne mondj már ilyeneket...Apádék utálkoznak mi?
Nem..ugy teszenek mindha semmi sem történt volna..Bár én is igy tudnék tenni.
Tudod utálom magam hogy hagytam söt rábeszéltelek erre.-Mondta szinti
Nee ne bánd! Ez igy kellet h legyen...Nem bánom...Mert bárhogyan is..de megtanitott szeretni.
Nem bánod?? utálnod kéne öt!!
Nem mondtam h nem utálom.De nem tudom nem szeretni az csak harag amit most érzek de a tudat h soha többet nem látom megöl...De mind egy hoztam egy döntést.
Mi az?
Hasznos akarok lenni azt akarom h vegyenek valamibe! -Nézett egy tejesen uj Izabell Szintia szemeine
Szintia értetlenül nézett.
HOZZÁ MEGYEK AZ ANDRISHOZ!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése