2012. június 9., szombat

HETVENNEGYEDIK FEJEZET

Alisa kissé megszeppenve kukkant be anyja szobájába ahol a nő régi ékszerdobozában kutakszik...
                                                   


Mit csinálsz anyu?
Hm :) Semmit.
Azok ékszerek??Megnézhetem öket?
Igen. :)
Ez a fülbevaló olyan szép :) Honnan van?
A papódtol kaptam amikor hozzámentem apádhoz.
Nagyon szép! :)
Fel próbálod?
Szabad?
Aha :D
Oh de szép..jol áll neked :)
Tényleg?
Igen!..Egyszer majd a tiéd lesz :) Mosolygott lányára a nö.
Mikor?
Majd ha férjhez mész! ;D
Oh..akkor soha nem lesz az enyém!
Miért sosem mész férjhez?? :O XD :)
Igen!
Na miért?
Nem tudom....... a fiuk hüjék!
Hm! Majd erre visszatérünk pár év mulva.
Mire tértek vissza?-Lépett de Diégó a szobába.
Az mindegy! -vágta rá Alisa,Hogy hogy már othon is vagy?
Nem tudom....
Eszel valamit? Kérdezte Karolin.
Nem, ettem Rámiróéknál.
Furcsa vagy! mi bajod van?
Semmi...
Merre jártál?
Csak Rámiróéknál voltam...Miért?
Hm csak ugy...Kedvetlen vagy?
Kicsit.. :(
Miért?Nem kéne annak lenned! Vagy már nem is vagy annyira oda azért a lányért?-Kérdezte rafkosan Karolin Fiát.
Dehogy is nem! :)....Csak ideges vagyok egy kicsit...biztos fáradtt vagyok! Megyek lefekszem!

A fiu nyugtalansága az egekig szökött....nem birt sem aludni sem feküdni...Zuhnyzás közben kigondolta hogy Alisával fog aludni az majd biztos hogy megnyugtatja.
Közben gyürüjére pillantva mosolygott rafkosan....De rafinált ez a mámi,meg nem modta volna hogy mit jelent ez a gyürü!...

Hm....Miélyen érdekes...Ha megtaláljuk az igaz szerelmünket soha nem szeretnénk öt mellözni az életünkböl,Diégó most épp azon van hogy ez igy is legyen.
De sosem tudhatod hogy a sosrs mikor keresztezi az utjaidat és sajnos vannak olyan helyzetek amiket egyes egyedül kell hogy megélj...
Ez a gondolat jutott el egy kedves Idös hölgy ezernyi gondolatában,kezében tartva szeretett férje Alejandró képét,az égre pillantott,fáradt szemei vágyodással nézték a csillagok
ragyogását.....Bágyattan mosolygott amikor elövette a nagy családi képalbumát. Szinte az élete tárult elé...a sok moslygos arc a sok Boldog perc megnyugtatta idös szivét,
Puha meleg ágyában hátra dölve elégedetten aludt el az eslö hópelyhek táncára és ez a tánc ringatta öt  örök álmába....




                                                                                                                                                                
,


Még ezen az éjelen  késö este Szintia és Izabell beszélgettek telefonon...
Szintia elmondta hogy mostanában csak is az a Robi gyerek jár a fejében,és erösen gondolkodik a dolgon,Izabell pedig elmesélte h mien furcsa minden azóta miota
Ott voltak Diégóék.











Izabell mit sem selytette hogy anyja kihalgatja,de igy volt és ahogyan a laptopját ugy a telefonját is kitépte a kezei közül annyi külöbséggel hogy ezt még szét is törte!
Izabel sirva fakadt! Nem birta elviselini hogy anyja ennyire nem szereti Szintiát,Mindig azt mondja rá hogy ribancos,és azt sem értette igazán hogy miért
olyan ellenséges vele is.Végsösöron pedig az ütötte sziven hogy most sehogyan sem tud beszélni Diégóval.
Igyhát a fiu hivhatta is öt sehogy sem érte el ez mégnagyobb nyugtalanságot okozott a számára.....

Csütörtök Hajnal 7 óra.

A hajnalodo hideg tájat egyetlen zaj sem ütötte meg.Diégó Hugát karjában tartva ébred a házitelefon csengésére.
Mivel még semónki nem folt ébern a nappaliva ment hogy felvegye.
Ki ez ilyenkor?

Hálló!?
Diégó te vagy?-Zokogott egy hang a telefon tulsó végén.
Én vagyok! Mi bajod van Alejandra???-Kérdezte zaklatottan a fiu.
Diégó lény erös jó? És szépen mond el anyunak!
De mit??? Mi bajod van?????
A mámi...Zokogott a lány.
Mi van vele mondd már!!! Könnyezett a fiu mire anyja kimemet hozzá.
Tegnap éjel álmában.....Meghalt....
Diégónak megállt a lélegzete egy pillanatra..lepörgött elötte minden a beszélgetések a hatalmas ölelések a repülötér a gyürü Alisa selytése és könnyben uszó
szemei anyja tekintetébe ütközött...
Karolin akkor már tudta....

Leteszem...
Jó késöbb hivlak..
rendben....

Anyu....
Karolin odasétált fiához...Zokogva ölelte át....Szó nélkül is értette és megkimélte fiát a közlés kinjátol.
De miért????? -Mondta Diégó.

A fiuban egy világ tört össze és csak sirt és sirt....mert tudta...Itt És most Megkezdödik Egy fejezet Az Életében Ami Fogalma sincs hova fogja vezetni...

Fél kilenc....Izabell a konyhában fözöcskél Ticiával.
Benitó a nappaliban mesét néz...

A lány álmodozo tekintete  Ticára tévedtt de a szomoruság még igy is átütött.
Mi van szivem?
Szomoru vagyok! Meg izgatott..meg...haaaa.....Nem tudok semmit Diégórol...biztos keresett már :(
Szegénykém... Nem tudom anyád miért csinálja ezt :(
Mert utálja a Szintit!!! :( De miért????????? :((( Miért van az hogy akit én szeretek ök utálják????? :(
Most másra is célzol?
:S igen....
Ezt én sem tudom... :(
Tessék itt van hivd fel!-Nyujtotta át neki a telefont
Most?
Igen! Nincs othon senki.siess!!

Hálló-suttogta a lány.
Izabell...Te vagy az?
Igen! De mi bajod van?? Nagyon rossz a hangod! :(
Nagyon rossz dolog történt szerelmem...
Micsod??? Mond már! Mi van?
A mámim...tegnap este elment....
Izabell összetört....Nem! sajnálta a nőt Diégót...te tudta ennek következményei lesznek...


.................................................................................................



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése