-Rikárdó! Mi történt?
-Szegény Anyosom...elhunyt! Mondta gunysan a Férfi.
-Mennyire sajnálom.
-Én is!
Nevettek gonoszan....
Holnap reggel indulunk!
Akkor találkozunk! JÓ lenne már nyilbe ütni az Üzletet Rikárdó...Hiányzol a Bizniszböl...
-Nem kell már sokat várnod!..............
Diégó ujbol utnak indult hatalmas fájdalommal róta az utakat de az utja most nem haza hanem Mákóhoz vezetett.
A fiu kihivta és elmesélte mi történt szerettet volna elbúcsúzni tőle mielőtt elmegy...
Ami meg is történt...Márkó bátorító szavai uj reményt adtak....és ez sokat jelentett...
Izabell! -Nézett megrémült arcl Ticia a zokogo lányra a szobában.
Mi volt szivem???
Elmegy!!! ..Érted? Elmegy!!
Vissza jön!......vagy nem? :(
De......
Akkor ne sirj......
Rossz érzésem van! Annyira szeretm! Miért történik ilyen velünk??? Miért???
Majd együtt bolodgok lesztek hidd el.
Abban nem kételkedem...De mikor lessz az??
Nemsokára....
Tejesen megbolondultam ....:/
Mit csináltál?
Majdnem...
Mi??? Ö akarta??
NEM!... én.. :(
Te tényleg hüje vagy!!!
Nagyon kétségbe estem....nem látom az utat...Sirt a lány
Nem lesz semi baj..
De ugye tényleg nem??
Hajszál hija volt. de nem!...Az utolso pecben mondta hogy ezt nem tehet meg! :S
Ez komoly???
Nem kart velem kicseszni....én meg még veszekedtem is vele....Hogy lehetek ilyen rohadék??
Az egyértelmü...félsz hogy elveszited ez normális.
Na ne sirj már..észe sem veszed és ithon van!
Janurár vagy Február...azt modta...
Kibirjátok! egy ekkora szerelem mindent kibir! :)
Gondolod? :) :(
Nem! Tudom! És ez aztán meg tényleg nagy elégtétel arra hogy mennyire szeret! Elcsaábitottad és képes volt ellöknimagátol....pedig aztán hidd el hogy neki is ez lehetett volna a legnagyobb menedék és vigasz...
Olyan szomoru volt...Átölelt és csak Sirt...sosem láttam még igy.. :(
Szegény...ugy sajnálom :( ...........Tul lesztek rajta hidd el! Minden szép lesz! :) -Ölete magához Ticia a lányt.-Jézusom! Ezt a ruhát gyorsam mosd ki!
Miért?
Érzem az illatát rajad!....nem baj...Nem mosom ki...Legalább az illata hagy haradjon itt velem!
Veled van a sziwe is ;$
Vele meg az enyém! :( ...........
A fiu lassan indul Márkótol
Mire a fiu hazaért hajnali 5 volt egy óra mulva indulnak...
A fiu még mindig félsokkos állapotban kovájgott el a konyháig hogy igyon...akkor meghallota apját a Dolgozozo szobábol ahogyan káromkodik...
Mit csinálsz itt apu?
Te mit csináltál eddig? Merre jártál?...
Nem birtam aludni...
Nem mi? Nézett rá a Biró kissé gonoszan.....majd egy kis csend után..
Az miatt a lány miatt rágod magad? Mert ha igen csak szolok hogy már tegnap beszéltem Rodigóval....
Mit mondtál neki?
Hogy meglennének a szándékaink,de most nem esedékes a dolog az elhunyt mámid miatt.
És???...Mit mondott erre?
Azt hogy megérti.
Akkor...?
Ha gondolod juniusban nösülhetsz!
A fiunak kissebb-nagyobb kö esett le szivéröl,és bár még igy is féltette Izabellt,muszály volt ebben biznia,hiszen csak ebbe kapaszkodhat most....
Egy órával késöbb e repülötéren....
Alisa mélán nézett bátya a fáradságtol tejesen elsötétült szemeibe....Mely mély szomoruságot tükrözött...De mégis egy fél mosolyal bátoritotta kishugát.
Még a gépre vártak leültek....
Karolin Alejandrával beszélt telefonon...
Alisa nem birta nézni ahogy annyja küszköd könnyeivel igy inkább Diégó mellé ült aki éppen egy kis hajcsattot tartott a kezében s nézegette...
Ezt meg mi?
Az elöbb találtam a kocsimban... :)
De ez nem az enyém...
Tudom...
Te tudod kié?
Izabellé....
A kislány szomoruan moslygott
Gyere ide Hugi :) Ültette ölébe a fiu a hugát...
Alisa a nyakára hatotta a fejét és suttogva kérdezte: Elbucsuztál Izabelltöl?
A fiunak bekönnyesedtek a szemei....Igen!
Találkoztatok?
Ühüm...
Igy is a feleséged lesz ugye?
Remélem...
Én is... :) -Puszilta meg a fiut majd apja szavára lett figyelmes..Gyeretek indulunk!
 |
| Izabell hajcsatja |
A Fiu a repülögép ablakábol nézett ki és ahogy a gép emelkedett az ö szive egyre jobban csak kalapált...Nem akarok elmenni!!!
De a gép felszállt, és minnél közelebb volt a fellegekhez annál messzebb volt Izabelltöl...
Izabell könnyes szemekkel kortyolgatta a Capucinoját a egy takaroba csavarva a hideg teraszon...
Mit csinálsz itt lányom?
Semmit! Nem birtam aludni.
Értem.
És min gindolkodsz ennyire?
Mi ota vagy kiváncsi rá hogy mirol mit gondolok?
Miota vagy!
Nem tünt fel.
Kislányom én minidg azt néztem hogy nektek mi lenne a legjobb,a bátyádnak a növéednek és neked.
Hm! Az jó! Potyogtak a könnyei a lánynak.
Rodrigó pontosan tudta hogy miért,vagyis (Kiért) Sir.Mérhetetlen büntudat fogta el majd megölete lányát.
A lány nagyon meglepödött...
Ne légy szomoru...Boldog leszel hidd el!
Izabellnek egy sokoldalu mondatként ütött!-Vajon mit akar ezzel?
De mindegy is mert Rodrigó elment...Izabell pedig csak ott ült és arra lett figyelmes hogy esik a hó!
Esik a hó! Olyan szépen tisztán és mint még soha...elérkezett a tél...a fagyos tél...Diégó nélkül...Csodás!
A Lány a szíves medált szorítva suttogta: Gyere vissza Szerelmem! <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése