Két nap múlva....
Karácsony....
Izabell hajnal 6 kor az ablakból nézi a hóesést,zuhog,és gyönyörű.
De az ö szívében valami megtört,és mérgezi a csend...
Izabell,-Nyitott be apja.
Tessék?
Mit csinálsz?
Én...én..semmit...
Jo...Majd távozni készült.
A...Apu!!
A férfi megfordult.
Beszélnünk kellene...
Igen én is szerettem volna veled váltani egy két szót!
Az apa látta Izabellen a hatalmas megtörtséget,Izabell pedig apjában nem a haragot hanem a sajnálatot.
Öltözz fel!
Jo....
Pár percel később Ticia nyitott be halkan. Odament Izabellhez és hátúról megölelte jo erősen.
Boldog Karácsonyt...
A lány könnyei ujra gyülemlettek....de nem sirt...
Neked is...
Aludtál valamit?
Nem-Kezdte a lány...gondolkodtam.
Min?
Az most mind egy! De nem akarom h hibásnak érezd magad,e miatt erről csak is én tehetek,elmertem hinni magamról hogy álombeli hercegnő vagyok.
Hamupipőke.... :S De nem igy van! Ennyi...Nagyon szeretlek Ticia,és egyáltalán nem akarom azt hogy rosszul érzed magad a saját butaságaim miatt.
Te csak jot akartál...Igy Krisztofernek sem fogom elmondani h segitettél
Ugy is tudni fogja!
Nem! Kimentelek ebből...én csesztem el én is hozom majd valahogy helyre.
Izabell tekintete szinte sziklaszilárd volt látszólag tejesen legyűrte a nála sokkal nagyobb fájdalmat.
Bár....ne hagytam volna!!!
Nehogy itt sírva fakadj nekem! Mondjak valamit?...Ha visszapörgethetnénk az idöt,mégegyszer megtenném.
Ticia furcsán nézett rá.-Izabell miröl beszélsz? Gyülölnöd kellene! Kihasznált becsapott,szorakozott!
Hm...Talán részben...de hidd el nekem hogy valahol biztos h szeretett,csak nem olyan erösen mint ahogy én öt...
Abban tejesen biztos vagyok h jo szinész!
De Nem tudom öt nem szeretni...megtanitott bátornak lenni küzdeni,önmagam lenni....és szeretni. -Gördölt le geyetlen keserü könnycsepp a lány mélyfekete szeméböl
Kész vagy lányom?-Szolt be a szobába Rodrigo.
Megyek!
Hova mész?
Bevallom apunak...jobb ha én mondom el...anyu tudod mien...
Izabell ne!!!
Jobb lesz igy! Lehet h elfog terjedni a cigányok között tudnia kell majd megvédenie magát.
De nee!! :(................Megfog ölni!
Bár ugy lenne....
Diégo ma arra ébred hogy Rámiro már állitja be a fát a nappaliba...
Kiért a konyháig ott már javában fölt a töltött káposzta és elcsípte anyját ahogy könnyezik.
Megszokhattuk már töle hogy azzolnal odamegy és megvigasztalja,de most csak ránézett és leült,-Hol van apu?
Elment...majd jön...Kérsz reggelit?
Nem :S...
Majd a tenyerébe támasztotta az arcát, s nézte ahogy Rámiro állitja a fát,Anita kedvesen dicséri és a gyerekek Kamilla és Antonio ott várják a "csodát".
Anyja meleg kezét érezte a csupasz vállán,és Capucino illatát érezte,Felpillantott s anyja mosolyába ütközött.
A fiu fancsali pofát vágva nézett szinte undorodva minentöl...
Mire jo ez az egész?-Tette fel magában a kérdést...A fa a Karácsony.Nem akarta megbántai anyját hiszen tudta h igy is padoln van mert először ünnepli a Karácsonyt Árván.
De Ugy érezte el kell menekülnie mert ha nem menten felrobban...
Felállt...Bocsáss meg anyu! De én most megyek!...
Mégis hova ??
Nem tudom....Én ezt nem birom...Nézett undorodva a Karácsonyfára...
Hamarosan hangos csikorgása hallatszott a kocsinak és a fiu már nem is volt othon....
Apja és Sogora pont vele szemben jöttek .
Ök megálltak,de a fiu nem hatott tovább.
Megcsörrent a telefon.
De fiu nem vette fel...
Hova mehetett??
Eléggé felindultak látszott célozgatott Antonio..
Majd otthon...Kisebb körített beszéd után a családdal a Biro odahúzódott Rámirohoz.
Hova mert az öcséd?
Nem tudom..elment ennyi....Nem mondott senkinek semmit...
Álejandra Anitával és anyjával volt a konyhában.
Elmondanád végre mit mondott a fiad? Mért ment el???
Azt mondta hogy ö ezt most nem birja...Megszakad a szívem hogy igy látom...
Mindenki szinte kínlódva élte meg a pillanatokat a Mámika házában ö nélküle Karácsonyozni...Tejesen katasztrófa volt..
Ízagából mindenki nagyon szomorú volt Rámiro már reggel elsírta magát,Alisa még fel sem kelt nem is akar....
Alejandra körülnézett...majd a Kabátjáért ment...
Hova mész kérdezte öt Antonio...
Majd jövök...
Azt mit jelent??
Azt hogy majd jövök
Miota beszélhetsz te velem igy?
Áhj jo ebbe ne menyünk bele jo???
Majd puszilta anyát és Anitát,ne haragudjatok de mennem kell,
HOVA???
Sürün hullot a hó Izabell elforitva fejét a kocsiban erötlenül nézte a havas fákat,olyan jeges volt minden mit az ö szive..
Apja elvitte öt hogy kettesben nyugottan tudjanak beszélni.
Majd megállt.
Miért jöttünk ide?
Nem akartam hogy anyád is beleszoljon ebbe...
A lány nagy levegöt vett..félt...De bátor volt...
Kezdejm én vagy te szeretnéd?
Kezd csak te....
Hm...jo..
Akkor mesélek egy történetet...
Egyszer volt hol nem volt,volt egyszer egy lány.
Gazdag,Fiatal,Cccc....Evileg huuu de szép.. És szomoru....
Az apja sosem értette lánya mosolyát mindig vidám de sosem természetes vagy elégedett.
Elhamozta mindennel,de lány akkor is szomoru volt...
Egy nap ez a lány rosszul viselkedett...Az apja 40 ik születésnapját nem érzte jol magát,nem kért semmiböl,undorodott ettöl a világtol mindet csak a
pénz dominált,és gyülölte hogy trofeának nézik és azt is hogy az Apja mások elött szeretgeti amugy meg sokszor meg sem kérdi hogy van...
A lány mégszomorubb lett mert miután az apja jol leszidta megérette hogy ö egy különc....hm...selejt..nem érezte megát semminek és senkinek..
Untat...vagy??
Nem nem!! Folytasd édrektödött az apa.
De aznap megváltozott minden,Ez a lány találkozott egy fiuval aki a könnyeiböl mosolyt fakasztott.
Aki megértette vele hogy nem lehetünk tökéletesek de még is ugy vagyunk jok ahogy vagyunk,
Mosolygott,Boldog volt.ÉS magabiztos.......és........ugy érzete van értelme mindennek.
Persze a sajtát boldogságához a büntudat is párosult hiszen átvere ezzel a szüleit.... de merte remélni hogy jo vége lesz...
De nem.....A fiu elment....és vele együtt mert az a lány is akit megteremtett.
A szomoru visztott itt maradt a szégyenel,egy összetört szivel,egy bemocskolt becsülettel,és a könnyeivel -Törölte le az egyiket Izabell.
Az Apa te voltál,a Lány én..A fiu pedig Diégó.....
Rodigo nem szolt semmit..elmeregnett,fájt neki ezt végig halgatni...De!
Kiskorod ota arra nevellek hogy legyen tartásod,ésegy ilyen jött ment....
Apu...tisztában vagyok vele hogy nagy bajt okoztam...bántottalak,és nem volt hozzá jogom.
Megérdemelnéd h jol megverjelek
Tudom!...
De nem teszem,mert ugy látom okolni fogsz a dologbol.
És arra ne gondolj hogy rossz hirbe kerülsz.Te ugyan olyant tissztességes vagy mint eddig!!! Az én lányom vagy! És ez nagy szó!!
Ez nem volt semmi! Senki nem tudta hogy le vagy foglalva...És nem is fogja megtudni senki...
A lány probálta vissza fogni magát,bár erösen gondolkodott h valameik kocsi elé ugrik.
Megbocsájtok lányom!
Csak h lásd jo apa vagyok!
Köszönöm...
Mennyünk haza....
Rendben...
Diégó Végigszáguldott a városon,az utak szinte már tejesen összemosódtak....
Fülében száz mondat hagyott nyomot...
Nem tudta mit tegyen hova mennyen?? Mit csináljon?
Nem akart élni!!!! Nem akart semmit! Csak ment...majd megakadt a szeme egy templomon...
Valami azt sugta mennenyen be.
Gyönyörü volt gyergyák égtek gyerekek énekeltek....Letérdelt összefonta kezeit és kérdön nézett Jézus Krisztus Szobrára az oltárnál...
Nem kérdezett semmit,nem imádkozott semmiért..
.Elmélázozz a dalon http://www.youtube.com/watch?v=elAtcHU0iCU
Hirtelen egy meleg kezet érzett a vállán felnézett tükrös szemeiben összemososdott a lány mosolya..
Álejandra volt az! Isten tudja hogyan de megtalálta. Öt kereste. Letérdelt mellé.
Te mit csinálsz itt?-Kérdezte a fiu.
Te mit csinálsz itt?
A fiu szégyelve magát lefelé nézett ...nem tudom...
Diégó! :(
Én ezt nem bírom....Megörülök! Mit vétettem?? Mit csináltam? Hogy ezt kapom?? Talán ezt akartam kérdezni.-Nézett fel ujra az oltárra a fiu...De nem válaszol...-Kisség gonosz tekintette hasitott Álejandráéba
Kiváncsi lennék hogy egyátalán létezik e az akitöl kérdezni akartam.
Nem mondj ilyet!!! Gyere haza!
Mindek?? Nem akarok!
Diégó! :( Muszály...!!!! Legalább anyuért!
Nem érdekel...semmi,,, a fiu felált megvetöen néezzett mindenre majd kiment...
A lány utánna.
Nem csinálhatod ezt!!
Mit??? Ugyan mit?? Egész életemben ezt haégattam ezt nem teheted!!! Nem neked nem megy!! Ezt csináld ne azt! Mindenki hüjének néezett !! Apu is egész éeletemben átnézett rajtam! És tudod mit jol tette mert igaza van meg volt is! Nem vagyok én senki!
Diégó ne menyj el!! Hova mész..??????
Folytatjuk....





Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése