KILENCVENEGYDIK FEJEZET

Hajnal egy óra sötét éjszakában több millióan örvendenek az uj évnek!
De két egymástól nagyon távoli helyen két ifju szív mely kin keservesen egymásért kiált...
És mig mások az uj remény köszöntik,ők gyászolják a múltat a perceket amiket együtt töltöttek a csókokat az ölelést mi összeláncolta lelkűet a mosolyt mely pillanatokon belül életet vert mindenbe.
A szerelmet aminek most vége szakadt...

Rodrigo elérte a célját a Biró pedig önfeledten azok kezd munkálkodni h tervét véghez vigye és ebben Diégónak szerepe van igy örült hogy aminek fia szikra lángot adott volna életében ö azt most hamuvá égette benne...és ennek a hamunak a romjaiból majd formálódik egy új élet mely tetszetősebb lesz majd számára
és kártékonyabb Diégó egészségi állapotára...

Édes szerelmem...
Te voltál az erőm amikor gyenge voltam..
Te adtál hangot amikor nem tudtam beszélni.
Te voltál a szemem amikor nem láttam
Minden ami vagyok az azért van vagy volt mert te elhitetted velem  képes vagyok kiállni azért ami az enyém!
De mim van??? Drága dolgok? Ruhák ékszerek???? Semmit sem érnek!!!!!!!!!!
Igazam volt tudtam én h nem vagyok sem kevesebb sem több egy egyszerű cigány lánynál nem vagyok annyira értékes h az az álom igaz legyen,nem haragszom rád,mert engem nem  lehet annyira szeretni ezt mindig is tudtam Jó színész vagy elismerem... Éld az életedet Szívem  nekem mindig az életem maradsz!
De most hoztam egy döntést mert nem bírom a fájdalmat....
Remélem hogy boldog leszel én csak a te karodban voltam az!
                                                                                                Szeretlek.... Ti amo mi amor...

Ezt a levelet Izabell Január közepe felé irta... Eltette és készült valamire...


Firenze.. január 20.

Este 8 óra.
Rámiró és Anita most találkoznak elöször ma mert a fiu egész nap Apával volt.
Szia szívem csókolta meg szerelmesen a lány férjét aki boldogan viszonozta.és közben megsimitotta Anita gömbölyödö pocakját :)
Diégó ennek szemtanúja volt és közben elmenni készült...
De aranyosak vagytok csesszétek meg! Mondta kissé flegmán s gúnyosan persze csak halkan.
Szevasz öcskös!
Csá!
Hova hova?
El.
Bövebben?!
Mi vagy te apu magán nyomozgatja?
Csak érdeklődöm!
Miért is?
Mert érdekel h mi van veled!
Aha jó rendben hidd el nekem jol vagyok ha békény hagysz te is meg apád is! Nem kell a sajnálat! nah csá!

Ezzel kilépett a házbol és elhajtott...
Anita szomorúan nézett férjére..-Nagyon szomoru,agodom érte!Mioa volt ez a dolog alig eszik,nincs ithon soha és olyan más lett! :/
Áhh tetteti h nem érdekli...de...-hagyta abba az evést a fiú.
Soha nem lesz már a régi..- mondták ki egyszerre.
És nem ez most a legrosszabb,hanem az hogy most a leggyengébb,félek h valami hüjeséget csinál..
Mire gondolsz?
Bármi...Drog rossz társaság,és az a legdurvább h egy lépésre áll tölle..-Gondolt Apjára Rámiro.Tényleg nagyon szerette ezt a lányt.
Igen...de én nem értem olyan rendesnek tünt tejesen egymásnak vannak teremtve.
Voltak szivem! Csak VOLTAK...

Aznap éjjel Diégó életem 380 fokos fordulatot vett!
Bánatát italba és számára könnyen kapható nöskékbe ölte.
Egyik pohár követte a másikat mindaddig amig tejesen el nem nyomta öt az ital.
A lányok akikkel az éjszakát töltötte mint már mondtam könnyen kaphatóak voltak de mégis nehezére esett (Ugy) Éritenie öket.Belül még tejesen részegen is  érezte h ö ezt igazábol egyátalán nem akarja h az egyetlen akit ériteni szeretne azt már sosem érintheti.                        

S megvetette azt a nöt aki már a nadrág szíját lazitotta.Pedig Izabell kellent volna megvetnie.
Ö a ribanc nézett a csinos lányra s csókolta meg vadan!
Elfelejtelek! Te szüzk*rva

KILENCVENEDIK FEJEZET Szilveszter

Amiután Krisztiofer tudtatára jutott hogy Izabell mit is tett,nem tudta mitevő lehetett volna mert a lány iránt való sajnálat elnyomta a gondolatot hogy a lány valójában hírbe hozhatta volna a cigányok előtt a családot (apujátukat)!

Ticia folytonosan emészti magát... komolyan magába szállt és csak okolj magát hogy ilyet hagyott....

Pontosan egy hét telt el Karácsony óta.
Vagyis ma van Szilveszter az új év eljövetele

Az nap...

Firenze....
 Hova mész ma este Diégó -Kérdezte bátya a kandalló mellet ülő fiút.
Sehova!
Hogy-hogy?
 Mit ünnepeljek??
Bocs..
Rámiro fagyos tekintettel tért vissza a konyhába..
Mi a baj szivem? -Nézett rá Anita.
Semmi...ez a bolond...Pillantott Diégóra aki szótlanul s elmeredten csak a tűzlángjait figyelte.
Olyan szomorú.. nincs élete!Kíváncsi lennék levegőt vesz-e?
Rá kell hagyni! Ha sajnáljuk nem lesz jobb neki :(
Héé! Hová mész? Nézett meglepetten Rámioró
El csá!


A fiú a temetőbe vette az irányt.
Hideg,fagyos szél csípte az arcát amíg a mamikája sírjához nem ért.
Fájdalmasan mosolygott majd igy szolt: Nem hittem volna hogy ilyen hamar vissza tudok ide jönni.
Nem tudom  mit csinálok itt.. :/
Nincs kedvem élni mámi..Bár én lennék a helyeden! Nem akarom én ezt az egészet!
Olyan kisemmizettnek érzem magam...Nincs semmim...Vissza akarok menni..de gyáva vagyok!
Diégó pontosan 2 és fél órát töltött a siralomnál fejét nekidöntötte a mámikája képének és csak nézett maga elé..érezte a hópelyheket az arcán..Majd...elaludt.....

Izabell gyönyörű volt a párduc mintás ruhájában Ma este Szintiáéknál ünnepelnek Ariannáék is ott lesznek zenésszel felszerelkezve egyszóval Buliznak--

Izabella!!!
Izabella?? -Miért hív így anyu? Nézett az ajtójára majd kiment  a nappaliba.
Hívtál anyu?
Igen! Gyere csak!
Bementek Aranka szobájába a nő leült a fésülködő tükre elé és egy pár gyönyörű arany fülbevalót vett elő...
Betette Izabell fülébe...
Anyu..ezt ...most...Miért??
Csak mert illik a szemedhez! Ne legyünk rosszban béküljünk ki! -Fogta meg lány két kezét a nö.
Jó!-Szégyellte magát a lány s lefelé szegezte fejét.
Nézz rám! Ami történ t megtörtént köztünk szólva,örülj h nem tud róla senki...Felejtsük el és kezdjünk uj évet :)-Ölelte meg Aranka a lányát aki úgy állt ott mint aki karót nyelt.
Majd vissza tért a szobájába a táskájáért ment és a tükörben megakadt a szeme két ékszerén a fülbevalóján mi kötelességét jelképezte egyben szülei akaratát és a kis szíven a nyakában....
Amit azóta sem bírt levenni... :( Fülében anyja és Szerelme szavai összemosódtak remegni kezdett táskájába nyúlt kicsi pirulát szedett be majd nagy sóhajjal kilépett az ajtón...

A fülbevaló amit anyjától kapott 

A fiúnak minden csontja átfagyott már amikor felébredt. Sötét volt és petárdák zaja verte fel a csendet,ujjongás és boldog sikolyok kergetek öt vissza a kocsijába.
A telefonján pontosan 10 nem fogadott hívás abból 6 anyja 5 pedig Rámiró volt akik már nagyon aggódtak
Vissza hivta anyját:
Diégó nah végre!.
Mondjad anyu...
Hol vagy kisfiam..
Migyárt othon...Tette le a fiu.
Othon....??? Annál a Isten verte háznál...

Izabellék is megérkeztek Szintiáékhoz ahol már gyönyörű díszben állt minden cigaretta füst tébejgett a nappaliban és hangosan szolt a zene Ariannáék is ott voltak már.
                                         

Izabell Benito kezét fogva lépett be a házba ahol egyenesen Andris tekintetébe ütközött..
Akinek első gondolata ez volt: Nah, megjöttél gyönyörűm?

Kicsit elmélyült olyan érzete volt mintha álmodná ezt az egészet és egy kényelmetlen alvás után dejavu ként térve vissza az emlékeibe. Buék! Cuppant Szintia két Durván szájfényes puszija majd Izabell kissé elhúzódva anyja után ment...

Nah végre fiam! Hol voltál?
Hagyuk anyu,most...ezt ...ne!
Hogy hogy most ezt ne?? Hol voltál szinte egész nap és..De szegény Karolin nem tudta ezt végig mondani mert Diégó szobája ajtajának hangja kiütötte az ö szavát.
A fiu lefeküdt...És "probálta" csak álmodni a dolgokat...

Csinos vagy ma húgocskám!-Szolitotta mg Arianna Izabellt aki furcsa tekintettel fürkészte öt vajon miért mondott ez ilyet??
Ne nézz már igy rám!! Komolyan csinos vagy!
Köszönöm.. Te is!
Hát igen az már megszokott!-Nevetett hegykén majd arrébb állt.

(Ugyan már Arianna ez neked nem áll jol! Hiába van lelki ismeret furdalásod de még te magad is rájöttél hogy nem tudsz egyszerűen kedves lenni egy pillanatig sem.)

Roberto közeledett Izabell felé.
Szevasz hugi!
Szia
Nah azárt ennyire ne örülj!
Robertó nekem ehhez most nincs kedvem.
Tudom ezért igyunk! -nyújtotta a pálinkás poharat a fiú.
Nem iszok!
Nah neee!
Komolyan nem!


Izabell! muri séj av kháté!
            lányom gyere ide! Szolt oda fölényesen Rodrigó a lányának majd pénzt emelt a zenészek mikrofon rúdjára és táncba hívta lányát,kis időn belül persze mindenki táncolt de Zoli Andris apja kért egy zenét s megkérte Rodrigót hagy táncoljon Andris Izabellel.
Izabellbe akkor mindtha belevágtak volna egy kést,ez most annyit tett hogy Andrisék egy cseppet sem tágítottak és Rebeka ide vagy oda Nekik Izabell kell!

Akkor azokban a percekben A lányban tudatosult valami aminek köze van a kötelességhez,az engedelmességhez,és a kő kemény akarathoz. Mindezek persze nagy ívben elkerülik az érzelmek zátonyát.
És köfalat épít oda ahol eddig Virágok nyíltak...

NYOLCVANKILENCEDIK FEJEZET

Karácsony második rész...

Álejandra hiába próbálta megállatni öcsét ö újra autóba szállt...a házba egyedül tért vissza.
Na mi van hisztizik az öcsikéd?
Álehándra amúgy is majd szétesett a dühtől de most komolyan kedve lett volna megfolyatni az urát.
Hol van a bátya anyu? -Kérdezte Antonió.
Nemsokára jön szívem :)...

Izabell miután reggel hazatértek apjával próbált ugy viselkedni mint ahogy szokott.
Krisz nem tudott semmiről és feltünt neki h Izabell csak játsza magát látta h könnyes a szeme és kiakarta deríteni h mi is lehet a baj...Kérdezte a szüleit Ticiát de senki semmit nem mondott...

Csak hogy hazaértél fiam! Örvendezett a Biro gyere ülj ide mellénk.
A Család már a vacsorához készülődött.
A gyerekek nagyon örültek h megjött Diégó igy a fiú melléük ült...Nem sokat evett és a kínos vacsora után elkezdtek ajándékozni.
Diégó erötlenül s unottan leült a kandalló melleti bőrfotelbe és onnan nézte ahogy a gyerekek tépkedik a sok csomagolo papirt.
Szinte irigyelte a korukat...Boldog Karácsonyt! Lépett oda Alisa egy kis dobozkával.
Neked is...

Ajándékozás és vacsora után Izabell egyedül maradt sötét volt leült a fa elé a szőnyegre tenyerébe támasztotta arcát s gondolkodott...Ajándékai jutottak eszébe...

Bár vissza kaphatnálak...nem kellene soha semmi más...csak te..!!!
Miért történt ez velünk? Miért engedted?? ....

Krisz lent volt még hallota...

Ki és mit engedett?.....

Mi?-Ilyedtt meg a lány.Te még itt vagy?
Én kérdeztem elöbb,nem elsönak látlak sirni! Mi a baj?

Semmi!
Igen? Biztos? Akkor miért sirsz?
Semmiért,érzékeny vagyok tudod...
Ahha...jo ha te nem majd anyuék elmondják!
Neeeee! Krisz!!! Nee! Majd én!,,,,
Nah! Csak van valami!! Mondjad csak!

Izabell már ott tartott h nem érdekli ki tudja és ki nem...nem akarta tovább titkolni,nincs értelme...

Kimentek Bátyával a teraszra és elmesélt MINDENT!.
Krisztofer hitetlenkedve s dühöven kedeztt járkálni.
Akkora pofont érdemelnél Izabell.!!!
Tudom...ne haragudj...
Hogy csinálhattad ezt?
Tudom h hirbe hozhattam volna aput és...
Kit érdekel most ez?? Rolad van szo!!
Nem tudom mit csinálni Krisztofer megtörtént...elhittem hogy szeret...meg azt is hogy majd jön.
De...látod...nekem ez jár!
Mit a francot gondol magárol???? Utánna megyek és szééétverem a fejét,Szorakozik itt a cigány lánnyal biztos az apjával ketten találták ki. Közben Izabell csak sirt rossz volt más szájábol is csak azt hallani hogy csak játékszer volt.
Te még képes vagy sirni érte??
SZERETEM ÖT KRISZTOFER! Jobban mint a szánalmas életemet..Jobban mint bármit...
A fiu már nem birt hugára nézni elszorult a szive h igy látta.
BOLOND VAGY!!! HOGY LEHET ENNYIRE HÜJE??
Ticia tudta???
Nem!
Biztos?????
Igen! Tejesen, nem tudott semmit! tényleg..
Krisz elhitte...

Látva huga fájdalmát borzalmas volt érezte amit átél...és tudja hogy ez most az egész életét megpecsételte...

NYOLCVANNYOLCADIK FEJEZET

Két nap múlva....

Karácsony....

Izabell hajnal 6 kor az ablakból nézi a hóesést,zuhog,és gyönyörű.
De az ö szívében valami megtört,és mérgezi a csend...

Izabell,-Nyitott be apja.
Tessék?
Mit csinálsz?
Én...én..semmit...
Jo...Majd távozni készült.

A...Apu!!
A férfi megfordult.

Beszélnünk kellene...
Igen én is szerettem volna veled váltani egy két szót!

Az apa látta Izabellen a hatalmas megtörtséget,Izabell pedig apjában nem a haragot hanem a sajnálatot.
Öltözz fel!
Jo....

Pár percel később Ticia nyitott be halkan. Odament Izabellhez és hátúról megölelte jo erősen.
Boldog Karácsonyt...
A lány könnyei ujra gyülemlettek....de nem sirt...
Neked is...

Aludtál valamit?
Nem-Kezdte a lány...gondolkodtam.
Min?
Az most mind egy! De nem akarom h hibásnak érezd magad,e miatt erről csak is én tehetek,elmertem hinni magamról hogy álombeli hercegnő vagyok.
Hamupipőke.... :S De nem igy van! Ennyi...Nagyon szeretlek Ticia,és egyáltalán nem akarom azt hogy rosszul érzed magad a saját butaságaim miatt.
Te csak jot akartál...Igy Krisztofernek sem fogom elmondani h segitettél
Ugy is tudni fogja!
Nem! Kimentelek ebből...én csesztem el én is hozom majd valahogy helyre.

Izabell tekintete szinte sziklaszilárd volt látszólag tejesen legyűrte a nála sokkal nagyobb fájdalmat.
Bár....ne hagytam volna!!!
Nehogy itt sírva fakadj nekem! Mondjak valamit?...Ha visszapörgethetnénk az idöt,mégegyszer megtenném.
Ticia furcsán nézett rá.-Izabell miröl beszélsz? Gyülölnöd kellene! Kihasznált becsapott,szorakozott!
Hm...Talán részben...de hidd el nekem hogy valahol biztos h szeretett,csak nem olyan erösen mint ahogy én öt...
Abban tejesen biztos vagyok h jo szinész!
De Nem tudom öt nem szeretni...megtanitott bátornak lenni küzdeni,önmagam lenni....és szeretni. -Gördölt le geyetlen keserü könnycsepp a lány mélyfekete szeméböl
Kész vagy lányom?-Szolt be a szobába Rodrigo.

Megyek!
Hova mész?
Bevallom apunak...jobb ha én mondom el...anyu tudod mien...
Izabell ne!!!
Jobb lesz igy! Lehet h elfog terjedni a cigányok között tudnia kell majd megvédenie magát.
De nee!! :(................Megfog ölni!
Bár ugy lenne....


Diégo ma arra ébred hogy Rámiro már állitja be a fát a nappaliba...
Kiért a konyháig ott már javában fölt a töltött káposzta és elcsípte anyját ahogy könnyezik.
Megszokhattuk már töle hogy azzolnal odamegy és megvigasztalja,de most csak ránézett és leült,-Hol van apu?
Elment...majd jön...Kérsz reggelit?
Nem :S...
Majd a tenyerébe támasztotta az arcát, s nézte ahogy Rámiro állitja a fát,Anita kedvesen dicséri és a gyerekek Kamilla és Antonio ott várják a "csodát".
Anyja meleg kezét érezte a csupasz vállán,és Capucino illatát érezte,Felpillantott s anyja mosolyába ütközött.
A fiu fancsali pofát vágva nézett szinte undorodva minentöl...

Mire jo ez az egész?-Tette fel magában a kérdést...A fa a Karácsony.Nem akarta  megbántai anyját hiszen tudta h igy is padoln van mert először ünnepli a Karácsonyt Árván.
De Ugy érezte el kell menekülnie mert ha nem menten felrobban...
Felállt...Bocsáss meg anyu! De én most megyek!...
Mégis hova ??
Nem tudom....Én ezt nem birom...Nézett undorodva a Karácsonyfára...

Hamarosan hangos csikorgása hallatszott a kocsinak és a fiu már nem is volt othon....
Apja és Sogora pont vele szemben jöttek .
Ök megálltak,de a fiu nem hatott tovább.
Megcsörrent a telefon.
De fiu nem vette fel...
Hova mehetett??
Eléggé felindultak látszott célozgatott Antonio..

Majd otthon...Kisebb körített beszéd után a családdal a Biro odahúzódott Rámirohoz.
Hova mert az öcséd?
Nem tudom..elment ennyi....Nem mondott senkinek semmit...
Álejandra Anitával és anyjával volt a konyhában.
Elmondanád végre mit mondott a fiad? Mért ment el???
Azt mondta hogy ö ezt most nem birja...Megszakad a szívem hogy igy látom...
Mindenki szinte kínlódva élte meg a pillanatokat a Mámika házában ö nélküle Karácsonyozni...Tejesen katasztrófa volt..
Ízagából mindenki nagyon szomorú volt Rámiro már reggel elsírta magát,Alisa még fel sem kelt nem is akar....
Alejandra körülnézett...majd a Kabátjáért ment...
Hova mész kérdezte öt Antonio...
Majd jövök...
Azt mit jelent??
Azt hogy majd jövök
Miota beszélhetsz te velem igy?
Áhj jo ebbe ne menyünk bele jo???

Majd puszilta anyát és Anitát,ne haragudjatok de mennem kell,
HOVA???



Sürün hullot a hó Izabell elforitva fejét a kocsiban erötlenül nézte a havas fákat,olyan jeges volt minden mit az ö szive..
Apja elvitte öt hogy kettesben nyugottan tudjanak beszélni.

Majd megállt.
Miért jöttünk ide?
Nem akartam hogy anyád is beleszoljon ebbe...
A lány nagy levegöt vett..félt...De bátor volt...
Kezdejm én vagy te szeretnéd?
Kezd csak te....


Hm...jo..
Akkor mesélek egy történetet...

Egyszer volt hol nem volt,volt egyszer  egy lány.
Gazdag,Fiatal,Cccc....Evileg huuu de szép.. És szomoru....
Az apja sosem értette lánya mosolyát mindig vidám de sosem természetes vagy elégedett.
Elhamozta mindennel,de lány akkor is szomoru volt...
Egy nap ez a lány rosszul viselkedett...Az apja 40 ik születésnapját nem érzte jol magát,nem kért semmiböl,undorodott ettöl a világtol mindet csak a
pénz dominált,és gyülölte hogy trofeának nézik és azt is hogy az Apja mások elött szeretgeti amugy meg sokszor meg sem kérdi hogy van...
A lány mégszomorubb lett mert miután az apja jol leszidta megérette hogy ö egy különc....hm...selejt..nem érezte megát semminek és senkinek..

Untat...vagy??
Nem nem!! Folytasd édrektödött az apa.

De aznap megváltozott minden,Ez a lány találkozott egy fiuval aki a könnyeiböl mosolyt fakasztott.
Aki megértette vele hogy nem lehetünk tökéletesek de még is ugy vagyunk jok ahogy vagyunk,
Mosolygott,Boldog volt.ÉS magabiztos.......és........ugy érzete van értelme mindennek.

Persze a sajtát boldogságához a büntudat is párosult hiszen átvere ezzel a szüleit.... de merte remélni hogy jo vége lesz...
De nem.....A fiu elment....és vele együtt mert az a lány is akit megteremtett.
A szomoru visztott itt maradt a szégyenel,egy összetört szivel,egy bemocskolt becsülettel,és a könnyeivel -Törölte le az egyiket Izabell.

Az Apa te voltál,a Lány  én..A fiu pedig Diégó.....

Rodigo nem szolt semmit..elmeregnett,fájt neki ezt végig halgatni...De!

Kiskorod ota arra nevellek hogy legyen tartásod,ésegy ilyen jött ment....
Apu...tisztában vagyok vele hogy nagy bajt okoztam...bántottalak,és nem volt hozzá jogom.

Megérdemelnéd h jol megverjelek
Tudom!...
De nem teszem,mert ugy látom okolni fogsz a dologbol.
És arra ne gondolj hogy rossz hirbe kerülsz.Te ugyan olyant tissztességes vagy mint eddig!!! Az én lányom vagy! És ez nagy szó!!
Ez nem volt semmi! Senki nem tudta hogy le vagy foglalva...És nem is fogja megtudni senki...
A lány probálta vissza fogni magát,bár erösen gondolkodott h valameik kocsi elé ugrik.

Megbocsájtok lányom!
Csak h lásd jo apa vagyok!
Köszönöm...
Mennyünk haza....
Rendben...

Diégó Végigszáguldott a városon,az utak szinte már tejesen összemosódtak....
Fülében száz mondat hagyott nyomot...
Nem tudta mit tegyen hova mennyen?? Mit csináljon?
Nem akart élni!!!! Nem akart semmit! Csak ment...majd megakadt a szeme egy templomon...
Valami azt sugta mennenyen be.
Gyönyörü volt gyergyák égtek gyerekek énekeltek....Letérdelt összefonta kezeit és kérdön nézett Jézus Krisztus Szobrára az oltárnál...
Nem kérdezett semmit,nem imádkozott semmiért..
.Elmélázozz a dalon http://www.youtube.com/watch?v=elAtcHU0iCU
Hirtelen egy meleg kezet érzett a vállán felnézett tükrös szemeiben összemososdott a lány mosolya..
Álejandra volt az! Isten tudja hogyan de megtalálta. Öt kereste. Letérdelt mellé.
Te mit csinálsz itt?-Kérdezte a fiu.
Te mit csinálsz itt?
A fiu szégyelve magát lefelé nézett ...nem tudom...
Diégó! :(
Én ezt nem bírom....Megörülök!  Mit vétettem?? Mit csináltam? Hogy ezt kapom?? Talán ezt akartam kérdezni.-Nézett fel ujra az oltárra a fiu...De nem válaszol...-Kisség gonosz tekintette hasitott Álejandráéba
Kiváncsi lennék hogy egyátalán létezik e az akitöl kérdezni akartam.
Nem mondj ilyet!!! Gyere haza!
Mindek?? Nem akarok!
Diégó! :( Muszály...!!!! Legalább anyuért!
Nem érdekel...semmi,,, a fiu felált megvetöen néezzett mindenre majd kiment...
A lány utánna.
Nem csinálhatod ezt!!
Mit??? Ugyan mit?? Egész életemben ezt haégattam ezt nem teheted!!! Nem neked nem megy!! Ezt csináld ne azt! Mindenki hüjének néezett !! Apu is egész éeletemben átnézett rajtam! És tudod mit jol tette mert igaza van meg volt is! Nem vagyok én senki!
Diégó ne menyj el!! Hova mész..??????


Folytatjuk....

NYOLCVANHETEDIK FEJEZET

Erős szél verte az ablakait a Diégo szobájának ahol Alisával Tv-t néztek.
A fiu hirtelen anyja szavára figyelt fel mi arra szólította hogy mennyen ki a nappaliba az apjához mert az szeretne neki mondani valamit.
A fiú rögvest felpattant mert észre vette anyja hangsúlyán hogy baj van.

Apja már várta öt szivar füstbe burkolata tessékelte le fiát a vele szemben lévö fotelba de neki inkább jobb volt állva.
-Jobb ha leülsz! -Mondta a férfi megjátszott szomorusságal az arcán.
-Mi történt -ült le mégis a fiu.
-Rodgigo telefonált.
-Mi van Izabellel??
-Férjhez megy!
-Tudom...nevetett a fiu.
-Ne nevess fiam!
-Mi most akkor ezt hogy értsem??
-Ugy hogy az a szégyentelen,felrúgta a megállapodásunkat,és úgy döntöttek a kislányával hogy hozzá megy inkább a Péceli Zoli fiához!
-A fiú elsőnek nem értette,nem fogta fel h miről hadovál az apja csak ült egy helyben és nézett maga elé értetlenül..
-Mi van nem mondasz semmit?

-Ez hülyeség!
-Micsoda fiam? Hogy lenne már az??mikor tudod hogy..
-Igen !!! Tudom amit tudok! És ez pont elég ahhoz h tudjam h ha Rodrogo ki is találta ezt a baromságot attól még Izebell nem ért vele egyet.
-Fiam tudom hogy nehéz de ezt most el kell fogadnod!
-Mit?!!! Apu te nem vagy észnél!! kelt fel a fiu.
Most miért mondod ezt?
A születésnap óta ismerem ezt a lány és ez az idő elég volt arra hogy megbizonyosodjak egy két dologról,nem akartam volna megkéretni ha nem lettem volna
biztos mindenben.
-Tejesen mindegy fiam kész tények vannak ennyi!
-Jah!!-Gondolom. Meg azt is h hogy reklamálhattál máskor ölsz az igazadért de most csak úgy elfogadtad a dolgot!Mond csak ez neked nem szégyen?
-Vagy egy cseppet sem fáj neked hogy nekem esetleg fog?,
-A Biró nem szolt semmit...
-Na látod!
 A fiú felvette a bőrkabátját s közelebb ment az apjához...
-Neeem apu! ...Itt tudod mik a kész tények?....Hogy te cseppet sem voltál oda a dologért. És neked ez így most kényelmes,Hát akkor helyezkedj el tényleg
kényelmesen. Mert én nem fogom ennyiben hagyni a dolgot!! Ha másra nem arra megtanítottál hogy hogyan védjem meg azt ami az ENYÉM!
Majd elment és becsapta az ajtót.

Összezavarodott....nem értette a történteket még most sem...érzete ott legbelül h lesz valami gubanc de hogy ekkora...
A kocsiban ülve egy kicsit megingott Izabellel szemben...Eszébe jutott hányszor kérte arra hogy siessen érte...
Meg az is hogy mi is történt aznap hajnalban mielőtt elindultak.Kész lett volna lefeküdni vele...
De az erős érzelmei azt súgták neki hogy minden szerelemből volt.
Nem hagylak ott!! Nem!!! Mi még tartozunk egymásnak egy boldog élettel,és nem hagyom hogy elvegyék tüllünk!-Hajtott idegességében a fiu.
Majd közben felhívta Szintiát aki aludt...igy vette fel a telefont....

Izabell a szobájában mászkál...ö benne már csak egy halványuló szikra ég hogy minden ami a levélben van nem igaz!
Még mindig remeg,sír,és összetört...nem érez vagy észlel semmit csak ürességet.

Izabell!!.Nyitott be Ticia
Igen?-suttogott a lány?
Szintia hívott mert híva öt Diégó.
Komolyan??? És mit mondott???
Semmit mert nem vette fel aludt. De szerintünk vissza kéne hívnod!
Nem...!
Miért?
Mert félek...nem akarom hallani hogy hogy...Borult Ticia nyakába aki már-majdnem sírt Izabell látványától...
Hivd fel!!!! Jobb lesz! -Nyújtotta a telefonját
A lány reszkető kezekkel nyúlt a telefonért...

Majd tárcsázott....

A fiú még mindig a kocsiban ült már nem vezetett,egy templom előtt parkolt le..

Hállo...
Hállo?!-Szolt a telefonba halkan s kissé berekedten a lány.
Te vagy Izabell??
Igen én! -Vett egy nagy levegőt a lány s járkált közben a kulcsra zárt fürdőszobában.
Hogy hogy hívsz?-Ciniduskokott a fiú.-Még saját magán is csodálkozott h ilyen hangnemben szol hozzá de féltékenység miatt volt.
Nem értek egy pár dolgot.-Kezdte a lány.
Hehe! azt én sem!Nem kaptál mostanában egy levelet?
De kaptam tőled-remegett a lány hangja.
Nah! Elolvastad és felfogtad???-Mondta kissé indulatosan a fiú.
A lány elsírta magát! Fel...csuklott el a lány hanga.
Diégó mindezek közben a fejébe vette h egyedül visszamegy a lányért és elszökteti.
A lány persze az ellenkezőjét vette le ebből.Azt h vége és ezt fogja föl.A fiú pedig arra célzott h szeretni és fogja fel!
Kár h szólamokban beszéltek.

Most miért sírsz?? Ennek így kell lennie!
Oké, Rendben!!! Igazad van! csapta le a telefont a lány!

A mérhetetlen zokogásba kezdett.
Ticia kérdezte h mit mondott de nem tudott megszólalni csak sírt és sírt nem érzett semmit csak mérhetetlen fájdalmat.
Ticiaa! -Zokogott a lány.Miért????? Miért???
Ticiának majd megszakadt  a szive ugy érezte ezért ö a hibás mert megengedte ezt!



Eközben Diégo hazaért és az elsö dolga az volt hogy a szobájába mennyen összepakolt egy pár cuccot és indulni készült a repülötérre
Azonnal látni akarta a lányt fülében még mindig a zokogását hallota...
Már éppen kilépett volna amikor...

Hova készülsz fiam?
A repülötérre,és ne akarj megállitani tudod h sosem mondtam le semmiröl amit szerettem,most aztán fölleg nem fogok.
Nem,tudom és nem is probálkozom...De ezt nem volt idöm odaadni mert elmentél.
Mi ez??
Egy levél....Nem nyitottam ki,de fontos lehet...Majd ez utat mutat.
Diégo elvette a levelet s közben anyja sajnálkozo szemébe nézett aki most jött ki a szobábol a Biro pedig befelé vette az irányt.
Majd hivj ha leszállt a géped!
Hova mész fiam??
Vissza anyu,én nem hagyhatom ezt,féjhez adnák igy! De ö engem szeret!  és.....
Tudom szivem! Nyugodj meg!
Tölle van a levél?
Igen...
Magadra hagylak...de szolj mielött elmész.
jo...

Diégo visszament a szobájába...Kibontotta a levelet

A negyedig sor után a szive elszorult.....
Az ötödik után letette a táskát...
Az utolso szó pedig a szájánt hagyta el a szivén égetett sebet...Izabell...

Néhány másodperc után a levél összegyürve hevert a földön A fiu csak egy helyben állt.
Soha de soha nem érzett még ekkora ürességet.
Érezte hogy abban a percben meghalt benne valami...és nem tehet érte semmit.

A Biro semmien lelkismeret nélkül feküdt le,söt még most is arra gondolt h ujbol keresztbe tehet Rodrigonak,hiszen ismeri öt s tudja h legbelül gyenge lelkü
s a szivén fogja viselni a lánya szomoru sorsát.

Azon az éjszakát Minkettejük szive darabokra esett....
Egyikük sem hitte el hogy ez az álom...tényleg egy álom volt...És a ma éjszakával kezdetét vette a reggel...A végzetes reggel amikor kinyitod az szemed
s arra ébredsz hogy megszakad a szived,mert csak álom volt...s nem tér vissza többé....Elillant s csak a fájdalom marad talán örökké...

NYOLCVANHATODIK FEJEZET

2009 December 18-át irunk.

Izabell elkezdett tényleg komolyan reménykdni hogy a 2010-év lesz ö kettejük éve vagyis Diégóé és az övé...
Egy nep ahogyan hóesét figyelgette az ablakbol elkezdett álmodozni a mennyaszonyi ruhájárol...és a lagzijukrol...
A fiunak is eszébe jututottak ilyen dolgok mostanásg de öt az mosolyogtatta meg ahogy elképzelte Izabell arcát..Boldogan a mennyasszonyi ruhájában,mosolyogva táncol
és nevet...


Négy nappal ez elött Diégó elküldte a leveélt Izabellnek mostanra már nagyon várta a vállaszt de semmi...

Mint ne mondjak már csak pár nap van karácsonyig...egyiköjüknek sincsen hangulata semmihez.
De ugy néz ki Diégóék a gyász ellenére tatják a karácsonyt.Igy ma a fiu elment ajándékokat venni Rámiroval és Alisával nagyon szép ajándékokat vettek.
Diégó gondolkozott h vegye- valamit Izabellnek de rájött h ö ugyis csak február környékén keveredik elö szoval nem lenne sok értelme akkor bolodg karácsonyt kivánni.
Ennek a napnak is vége szakadtt...
A lány ágyaában fekve gondolkozik...nem bir aludni..sem enni,lassan ugy érzi levegöt sem kap..felkapcsolta az éjjeli lámpáját és eklezdett a telefonján zenét halgatni.
résnyire nyitva volt az ajataja és apja észre vette a fényt és lánya hangját.

Megállt az ajtoban és az ágyban fekvö éneklö lányát figyelte.
Szeretlek nagyon...énkelte a lány csukott szemekkel.
Rodrigó rosszul lett...Biztos arra a fiura gondol..biztos hiányzik neki...hát hogyne...és várja h jöjjön.A férfit büntudat fogta el...Áhh! GYEREK MÉG!!
Majd othagyta a szobát.

Másnap reggel a fiu nagyon késön kelt...ö sem birt aludni hajnal négyig csak vergödött..
Amikor felkelt Keresztapjékat találta ott...

Sziasztok.köszönt.

Szevusz fiam.Mondta Carlos.Mi van veled beteg vagy?
Nem..
Hát ne is haragudj de elég ramagyul nézel ki.-Kötekedett vele keresztanyja Marisszá.
Köszi..én is szeretlek! :S ült le a fiu a konyhában..
Jol van na! tudod hogy tényleg szeretem az a kis okos fejed!-Csipte meg az arcát a nö. Mire a fiu flegmán mosolygott..
Jah nagyon okos vagyok! Nem tudok semmihez kezdeni miota itt vagyunk.
Jah mondta anyád hogy dolgoznál csak nincs mit.
ja..
miért nem jössz át hozzám a telepre? El targoncázhatnál.-Viccelödött.
Tényleg??
degogy is majd szerinted a keresztfiamra biznám a piszkos munkát?
Nem piszkosabb mit amit egyesek muvelnek csak annyi a külömbség h itt szó szerint be kell koszolni a kezed..de arra ott a kesztyü.
Másnak meg az emberei.

Van valami Diégó?

Van de nemakarok rolla beszéni...
Gyerek ki fiam!

Kimnetek a teraszra majd belültek a kocsiba és mentek egy kört.

Mondtam h nem akarok beszélni keresztapu...
Apáddal van valami ugye?
kivel lenne mással?...
Rácéloztál a kézbemocskolással?
Aha... mondta keserün a fiu.
Én nem akarok beleszólni apád ügyeibe fiam...én már régen levettem rola a kezem..és pontosan azért mert segitettem neki és is meg a papód is és mégis ugy állitotta be a
dolgokat mintha ö segitett volna rajtunk,amellet anyádat is kicsinálja titeket is...és had ne soroljam már...tudom én mikt nem müvel...meg müvelt is...
és jol tudod amit tudsz és azt is jol sejted amit sejtesz...De öt már nem lehet leállitani...neki csak a pénz és hatalom kell...valamien szinten ez  egy pszihés dolog...
De sajnos nem orvosolható...

Diégó tiszta ideg lett érzete h minden testrésze feszengve halgatja az igazságot.
Tudod hányigerem lessz sokszor amikor vesz valamit és tudom mien pénzöl van.
Tudom h amit lerak az asztarra azt elvette mástol..és ez elundorit tölle nap mint nap hallok a dolgirol kit semmiztek ki,kinek vette ez a házát,kinél sikkasztott
már elegem van.Az a telepje is csak fedöstory volt Magyarországon...van elég pénzünk miért csinálja ezt? Most minek adta el a telepet is??? nem elletünk volna abbol?
Mert mindig a több kell ...Félek tölle...félk h veszélybe sodorhatja anyuékat a testvéreimet a CSALÁDOMAT!!! AZ ÉLETÜKET! és nem érdekli...egyszerüen semmi!
Hatalmas csoda hogy vett engem valamibe és szotelemt Izabell apjáéknál.
Mármint hogy már meg is van kérdetve az a lány?
Nem! Sajnos még nincs! Csak szóban!
Ja akkor éretm...Ne idegeskedj fiam,egyenlöre nem tudsz ezzel mit kezdeni.
Dehogynem! Valamit ki kell találnom.Nem fogom egész életemet azzal tölteni hogy rettegek mikor mit müvel apu Élni akarok!! Dolgozni,megnösülni,gyrekeket akarok nyugalmat családot!
De nem ugy ahogy apu csinálja...ez nem jó!!
Tudm fiam! és örülök h igy gondolkodsz! Kitalálok neked valamit jó? Ha mást nem jössz velem..
Rendben! ...
Most mi van?
Mi lenne?...
Hiányzik neked az a lány is..azért is vagy ilyen morcos nem?
Nem! Nem hiányzik!
Háháhá...jó van na...Bocsánat!
Hajjj....sohajtott a fiu..Haza akarok menni!azt hittem h ez csak egy rossz álom...nem akaok itt lenni minden a mámira emlékeztet..kiskorom ota idejárok miatta de most nincs itt nem islesz..
és messze van ez a csaj is!
Az asszony? XD
Az..;) az... :)

Izabell ma karácsonyi ajándékokat csomagolt,és készen is lett az összessel.
éppen hogy befejezte, fülét nagy csabodás ütütte meg! Anyja volt az éppen akkor ért haza idegesnek tünk és bement a dolgozo szobába a férjéhez.

Mi baja lehet? kérdezte Ticia Izabelltöl...
Fogalmam sincs... :/

Mi bajod van Aranka? -Kérdezte Rodrigó feleségét.
Semmi! csak még mondig képzelen vagyok elhinni ezt.-Dobott le egy boritékot az iroasztalra a nö.
Rodrigó megvetöen pillantott a levélre majd felvette...Tudtam h irni fog neki.
most mondd meg??? ez lett a nevelésünkböl? Összeálna egy ilyen senkiházival????
Éppen ez az h nem az Aranka!
Tejesen mindegy!!!!
Elolvastad?
Nem...
a Férfi kibontotta a boritékot és olvasni kezdte...majd mire a végére ért elgondolkodott...
na mi van?talán ennyire megható? El ne érzékenyülj!
nem biztos h jó amit teszünk Aranka!
Dehogy nem a lehetö legjobb!!
Akkor tessék itt van cseréld ki a levelet
A nö is is tett a boritékba egy msik levelet juttatott.
Te el sem olvasod?
Mit olvasgassak? Ez nem egy szerelmes regény!
És most?
Ugy teszünk mintha most tudtuk volna meg ezt.
Vonjam kérdöre?
Elösször majd én négy szemközt! mondta a nö.
igy el is indult Izabell szobájába.

Áh anyu! hát te? hogy ment a vásárlás?
Jol,de ugy látom neked egészen más dolgok is jol mennek.
Hm? .....Pontosabban mi?
Példul ez! Vágta hozzá a levelet a lányhoz anyja.
A lány nem értette felvette a levelet és gyomra összerándult amikor meglátta hogy Diégó irt neki Firenzéböl.
Ez meg mi???? HM? Ennyire szorosra füzödött a románc?
Most erre mit mondjak anyu?
Például azt hogy mi a farnc folyik itt.
Semmi...semmi olyan ami hatalmas tragédia lenne...
Neked ez nem tragédia???
Nem te tragédiárol állandóan. Én csak szerelmes lettem...mondta ez már kicsit halkkabban a lány. De nem értem h mi baj lenne ezzel? Hisz itt volt és ha nem halt volna
meg a mámija már megérték volna a kezemet illendöen.
Igen? Ebben biztos vagy??
Igen!
Én viszont nem! Olvasd el azt a nyomorult leveletÍ!!!

A lány remegö kezekkel kibontotta s belekezett....
Szegény lány tejesen lefagyott...belekellet h kapaszkodnon amellete lévö fésülködö asztalba majd leülnie....Nem....ez..ez nem igaz!!! Ez nem lehet igaz.
A lány nem hitt a szemének,tejesen meggyözödése volt arrol ez csak egy félreértés lehet.

Na? Biztos vagy benne hogy a kis kezed már ellenne jegyezve?

Izabellben egy pillanatra összeomlott minden fejében hatalmas zürzavar keletkezett...nem..nem...nem lehet ez ...ez nem igaz! Biztos h nem! Szorongatta a levelet
tükrös szemekkel.
Pedig igaz! Lépett közel a nö és emelte fel Izabell sokos arcát.
Mit képezeltélte magadraol? Bemocskoltad volna a hirünket? Gondold el h ha ennek hire meg ugy fognak rollad beszélni h a Rodrigó Szüzkurva lánya! Adott egy hatalmas
pofont Izabellnek a nö.
Gondolkozz el ezen! majd ott hagyta....
A lány még mindig ott ült....szoborrá fagyva pörgött le elötte minden...és nem hitte el h mindez csak is kizárolag HAZUGSÁG VOLT????!!

NYOLCVANÖTÖDIK FEJEZET

Egy héttel később..

péntek reggel van Izabell Benitóval van a konyhában eteti a kisfiút és közben aggodalmasan néz maga lé.Ticia éppen most rohant el a fürdöbe
Mi lehet vele? Lehet hogy terhes? :O
Majd amikor Ticia visszatért mg is kérdezte.
Ticia...nem lehet hogy...terhes vagy?
Hogy én??? :O
Igen..végül is napok ota csak rosszul vagy de fájni nm fáj semmid...akkor?
elvileg nem lehetek az!
Miért.
Fogamzás gátlót szedek
Hát nem tudom..lehet h jobb lenne magad megnéztni...
Az lessz.
Anyuék nm tudod hol vannak?
Mama  körmösnél.
Aha...Ticia
Mondjad szivem :)
Neked nm volt fura Mamának hivni anyut?
hm...nem miért?
Csak ugy......Szerintd majd nekem is ugy kell? :$
Több mint valószínű :) Miért?
Nm tudom..valahogy ugy érzem hogy...nem fognak ott engem szeretni.
Dehát miért nem? Kedves vagy,bolond ügyes! és ami még jobb boldoggá fogod tenni Diégót.Akkor meg mit ne szeretnének rajtad?
Azt hogy ide tartozom,és hogy nem engem akarnak ott látni.
Izabell! Ne legyél már buta! Már le van beszélve a dolog ahogy visszajönnek vagy eljegyeznek meg megtartják a lagzitokat innentöl kezdve mit foglalkozol azzal hogy kit
akarnak oda.Diégó téged akar és az ami számit.A többit meg majd kialakítjátok magatoknak.Ne aggodj már ilyen hüjeségek miatt.
Amugy meg szrintem elleszel anyosoddal,a sogornöid is aranyosak,nem lesz ott gáz.
Igen szerintes is...apospm és apu kapcsolyata miatt föl a fejem egy kicsit...
Jó lesz! fogata meg a lány kezét ticia biztatóan.
Olyan jóh mindgig lelket öntes belém :)
;) jó mi? :D most potlom Diégót! :D
Hm...Ö potolhatatlan... :)
Jajjj de szerelmes...itt már nem csak a szerelemröl van szó az életemröl az énemrol én csak vele vagyok önmagam..fog amikor kell és elereszt amikor szügséges :)szeretem...
Elhiszem :)
Gondolkoztál már a ruhádon?
Még nem mertem :$
de azért mégis!
Nem tudom Ticia... :) majd kitaláljuk csak jönnön már vissza :(
Jönni fog! :) Ne hagyd el magad!

Ne bizony! Mondta Rodrigó amikor belépett a konyhába.Izabell megilyedt.
na mi van lányom?
Semmi...
baj van?
Nincsen...
Hát szegéy Biroéknak van-mondta gunyosan Rodrigó.
Mi bajuk van? lépett de Krisztofer.
Hát...egy pár napja telefonált a biro hogy olaszországba készülnek vagy már ott is vannak mit tudom én.
Na de miért?
Maghalt az anyosa.
A biró anyosa? Kérdezte Krisztofer komoly tekintettel
Jah...
És miért telefonált erröl?
Hát mert szerettek volna tenni egy látogatást erre ...csak nem jött össze...célozgatott Rodrigó.
Izabellnek éget az arca...szégyellte magát hiszen sejtette hogy apja mindent tud.
Éjjgen? kérdezte krisz
Suoval a kis Don Huan!
Látod!
Neked mi a véleményed lányom?
ho hogy nekem?
Persze neked!
ööhm...nem értem h mire gondolsz pontosan.
Hát csak arra volatm kiváncsi hogy mit gindolsz erröl a fiurol..
Izabll elpirult...hát..-gondolkozott a lány h mien válszt is adjon erre a rafinált kérdésre de arra jutott hogy.: A...Aranyos..
Ahhha....nevette el magát az apja. Szoval Aranyos?! Jol van lányom ugy sem most jönnek vissza,gondolkozz csak!
Majd átért Krisztoferrel egy másik témára majd elmntek ki megnézni  lovatakat.

Szerinted ezt most hogy gondolta Ticia?

hát...ugy ahogy mondta.

akkor elvileg most minden szép és jó

iiigen..elvileg! :/

Pécel...Ariannáékhoz épp most érkeztek látogatóba Andrisék...

Nah mi van báttya,ugy hallom nösülsz! Mondta Viktor Arianna férje hegykén a fiunak,amire ö csak rafináltam mosolygott Ariannára.

Jah ja..ugy néz ki...

És mikor mész kéretni...majd ...meglátod..

Igen kedves olvasok! Andris is nösülni készül ugy néz ki belátta hogy Izabell megközelíthetetlen..igy hát ugy néz ki nem probálkozik nálla többet.

Napok teltek el...

Szombat reggel van Diégó álmosan néz ki a hajnalodó fagyos tájra...kihült börét megérinti egy selymes és meleg kéz.........Anyja volt az!

Jó reggelt! -mondta.

Neked is anyu-mosolygott a fiu majd átvette a meleg teát anyja kezéböl.-kössz ;)

Már megint rá gondolsz?

Kire?

Hát arra  a lányra...

Jah....hát.....jah :/

Szomorkodsz miatta ugye?

Ühüm...Hiányzik..Mikor othon volt valami...mindig megvigasztalt eröt adott lelket vert belém és..most is rám férne :S

Elhiszem...Nagyon rossz az amikor az ember várná a szeretettet és nem kapja.

Kapom csak nem tőle...

Haha...dehogy nem... Hidd el hogy kapod.

Honnan veszed?

Tudod ha két ember annyira szereti egymást mint ahogy ti ketten,ott nem lehet akadály sem hely sem idő,sem km-ek.Sem semmi...
és ha szeret messziről is szeret...mit ahogy te is öt! :)

Igazad van...és tök jol esik...de..anyu nem furcsa neked az én szerelmi életemről papolni XD.

Már miért lenne?:)

Nem is tudom..hát most csak a fiad vagyok..meg...

Jahjj Istenem...Diégó a szerelem nem Bűn! Vagy szégyellni való! Nem az! Csak az olyan emberek mint pl:. apád meg a sógorod úgy állítják be.

Nem is azért én nem szégyellem...csak...nem tudom...nem fura neked hogy a nemrégen még tök kicsi fiad szerelmes meg minden??

Öhm...megmondom őszintén nem! XD Örülök h szerelmes vagy és igy akarsz nösülni,és nem ugy hogy apád csak ugy mondja h ezt vedd el.Tudod h szeretem a cigány
szokásokat de ezzel sosem voltam kibékülve :)

Akkor okos vagyok mi? -Nevetett a fiu.

Nem... :)

Kösz..

Szivesen ;)-Gonoszkodott egy kicsit Karolin.

És nem gondolsz rola rosszat?

Már mint Izabellröl?

Ahha!

Miért kellene rosszat gondolni rola?

Hát mert nem kellet volna velem szoba állnia.Mi ketten tejesen megszegtünk egy csomo olyan törvényt amit illendö lett volna betartani normál esetben!

Nah ez az! (Normál esetben) De a ti esetetek nem normál esetben jött létre.

Elejétöl fogva tudtad te is meg ö is hogy apádék nem birják egymást elviselni.Ezért is nem találkozatok még eddig...Ök soha nem hozták a lányaikat oda ahol mi voltunk.

Még jó h a szülinapra elhívtak...

Az is csak a keménykedés miatt volt.

Tudom! De ennek örülök.

Na jah! ;)

Hát jol van majd meglátom hogy fogod szeretni menyed ként :)

Biztos h fogom.. :) Anitát is szeretem öt is fogom már most is szeretem.

Nem is ismered! -Nevetett a fiu.

Nem baj...Boldoggá tesz téged! Ez éppen elég ok arra h szeressem :)

Te egy jó anyuka vagy! Mondtam már?

Hm-...várj egy kicsit had gondolkodjam...

hahaha...

Azt hiszem igen :)

Akkor jó jegyezd meg!

oké majd felirom a határidö naplomba jó?!

Tökély...;) finom ez a tea.

Vaníliás :)

 Ühüm..érzem...

azon gondolkozom h mit kéne csinálnom még itt vagyunk

Hát apádnak van ékszer üzlete itt.Azt tudod nem?

Aha..és mit csináljak ott?

Nem tudom..probáld ki magd szépen rajzolsz! Tervezz ékszereket!

Anyu! :S

Komolyan mondom!

Nincs nekem ahoz idegem...

Akkor nem tudom most apád ház bizniszeivel nem sok mindet tudsz csinálni..a többibe meg nem szeretném h belefoly..

Én sem... :/

Nem tudom...de nem jó igy.. :S unom magam...és ha itt vagyok csak kattog az agyam mindenen...



Vajon ö mit csinálhat....Biztos még alszik...Gondolta magában a fiu miközben az öreg kandallóra pillantott amit csak messziröl látott a nappaliban égni...



Diégó most tévedett...mert hiába van hajnal 6 Izabell már ébren van apja keltette hiszen lagziba készülnek már megint :/

Apja keltette...
Jó reggelt hugi.De csini vagy! -Mondta neki Krisztofer mgpillantva öt

Kössz....Neked is mondta a lány fancsali pofával majd indult a konyhába a báttya pedig utána.

Mi bajod van...?

Semmi miért

Furcsa vagy...fölleg az ota miota apu mondta hogy vissza várja a vendégeit.

Haha...Don Huanrol beszélsz mi?-mosolyodott el a lány.

Aham..mi van veletek?

Velünk,mármint vele és velem? :$

Igen,igen!!!

Mi lenne? :) Mosolygott szédülten a lány.

Tetszik neked!! Azt ne tagadd!! ;) :P  heheheee

Hogy örülsz! :D

Igen...nem tagadom mostmár mit tagadjam... :)

Tehát tetszik? :D :D

Nagyon tetszik! ;)

Tudtam!!!

Tudom h tudtad nyugodj már meg XD Nevetett a lány.

Amugy ö is nagyon fonnyad! Ugye tudod...

Erre a lány elfordult és teát fözött-jaj Krisztofer ha tudnád h mennyire fonnyad! VAgyis fonnyadunk :)

Nah nem mondasz semmit?

Mit kellene? Majd mondok ha majd ö is!

Ahha jol van hugi...szemét vagy!

De most mit mondjak???

Ki na találd már hogy ebből a két látásból ilyen szédültek letettek egymástól.

Pedig lehet! ;)

Te hazudsz!! :P

Te meg kiváncsi vagy! :P

Nekem van hozzá jogom :PP

Jah bocs! Igaz! XD

Krisztofer!!! Nah menny inkább az asszonykádhoz mint h engem zaklass!

Várjál csak nahogy azt hidd h a Zorroban vagyunk!

Már miért lennénk már ott?

Hát tudod Don Diégó, te meg pont Izabella vagy! Szoval érdekes!

Hahajj olyan hüjeségeket tudsz kitalálni!!

Persze-Persze!





Haj...ez a bolond....Az én Zorrom  :) vajon mit csinálhat..biztos alszik még hüje vagyok nem mindenki megy lagzibaaa...



Mit mondasz lányom?

Semmit anyu! :S



 Iszogatta inkább Izabell a vaníliás teáját tovább mit sem sejtve h az ö Don Diégója is pont ezt teszi :)



Erröl a lagzrol csak annyit h Izabell elég jol érzte magát ahoz képzest hogyan mostanság miota Diégó elment...
Ennek az egyik okat az volt h  apja most nem rakta össze öt táncolni mindenféle ficsurokkal, a másik pedig apja kijeletése volt amit pár nappal ez elött tett..igy jó érzéssel
töltötte el hogy Diégó felesége lesz... :)

Diégó céltalanul köröz Frirenzében...hatalmas hópelyhekben hullot a hó minden diszben állt a köeledö karácsony miatt...Eszében mámikája járt...Mert ö nagyon szerette a karácsonyt!
Majd bekönnyesedett szemekkel mosolygott majd kiszállt a kocsibol azon a helyen amiröl Izabellnek mesélt egyszer ez az a hely ahova járt kissebb korában megállt a romos
épült elött ami a park végében állt valoszinülegrége egy gyár lehetett azután Diégó menedékhelye,érdeskes de most nem azért ment oda h elbujon a problémák elöl
hanem azért mert emlékeztette Izabellre pedig a lány soha nem járt ott...A park fái vastag hótakaroval teltek minden megfagyott és üres volt a fiuben furcsa érzések kavarogtak
szomoruság gyász szerelem iges volt de talán mégis nyugott...nem tudtam érezte h valami szó szerint nyomta a .
Ahoz tudta hasonlitani amikor 13 évesen nem tudta levenni magárol a sulyzot az pedig a mellkasán hevert és nyomta.A fülében egy dallam csengett..
Mámija hangját hallota ahogy énekelte a csendes éjt.Mint már emlitettem a mámi nem nagyon tudott magyarul csak olaszul és cigányul.
De ezt mindig olyan szépen énekelte kiskoruk ezt halgatták töle karácsony esténként Diégóék...
De most ez hiányoznim mámi,meg a jó kis sütieid...könnyezett a fiu nevetve hirteken fetámadt egy gyenge szél szinte inkább csak fuvallat..magsimitotta a fiu arcát.
Hallod amit mondok ugye? Látsz engem? Biztosan,hisz mindig azt mondtad h a papó is biztosan lát minket és figyel ránk...
Remélem vele vagy NAGYON SZERETLEK TITEKET! .....Sirt a fiu...Megigérem h vigyázni fogok mindenkire,és boldog leszek...Annak azért örültem volna ha elmodjátok h mit is jelent
ezt a gyürü de gondolom majd rájövök egyszer...ekkor megcsörrent Diégó telefonja: Anyja volt az!
Mondjad anyu! :)
Diégó,kisfiam hol vagy???
Nemsoká megyek...de miért mi van?
Semmi csak nem tudtam hol vagy.
Jó helyen de már megyek.
Odafigyelj!
Oké...

Majd hátér képe ragadta meg a fiu figyelmét..
Ájj te jó asszony!-Mondta a képnek XD De szeretlek Istenem. Még a fiu keze is megremegett amikor ezt mondta majd beszállt a kocsiba és haza indult.